2008. augusztus 14.

Étkezési szokások - 2008 június

A kutatás során az étkezési szokásokról tettünk fel kérdéseket, melynek során 500 személyt kérdeztünk meg országos, a 15 és 64 év közötti lakosságra nézve reprezentatív mintán.

Szokott-e meleg ételt enni a hétköznapokon? És hétvégén?
A válaszadók nagyjából fele szokott csak meleg ebédet (vacsorát nem) fogyasztani hétköznap és hétvégén is, habár a két főétkezés egy nap, azaz az ebéd és a vacsora sokkal inkább jellemző a hétvégi időszakban. Érdekes demográfiai különbség figyelhető meg a nemek között az étkezési szokásokkal kapcsolatban: ebédet és vacsorát sokkal inkább férfiak fogyasztanak, míg „csak” az ebéd leginkább a nőkre jellemző.

Szokott-e reggelizni a hétköznapokon? És hétvégén?
A megkérdezettek közel kétharmada hétköznap, háromnegyedük hétvégén is szokott reggelizni. Az úgynevezett „villám reggelik” is inkább hétköznapi időszakban jellemzőek. A férfiakra nem jellemző, hogy csak gyorsan bekapnak valamit: vagy teljesen kihagyják ezt az étkezést, vagy rendesen megreggeliznek, a nőkre leginkább a keksz/joghurt/kefir fogyasztás, vagy a „csak kávé/tea” kategória jellemző.

Készít-e rendszeresen magának vagy gyermekeinek uzsonnát?
A megkérdezettek valamivel több mint fele (53%) készít rendszeresen magának vagy gyerekeknek uzsonnát.

Jellemzően hogyan étkezik a munkahelyén?
A válaszadók három csoportba sorolhatók a munkahelyi étkezési szokásaik szerint: az első kategóriába azok tartoznak, akik otthonról visznek ételt a munkahelyükre (46%), a másodikba azok, akik a munkahelyükön vagy közvetlen közelében vásárolnak ételt (22%), a harmadik kategóriába tartozó válaszadók esetén nem releváns a kérdés, hiszen vagy munkanélküliek/nyugdíjasok, vagy otthon dolgoznak, vagy nem szoktak ebédelni (13%).

Szoktak-e főzni otthon a hétköznapokon, ha igen ez mennyi időt vesz igénybe?
A megkérdezettek közel 90 százaléka hétköznap is szokott főzni otthon; ezen belül is jellemzően az alacsonyabb szociális helyzetben és iskolai végzettséggel rendelkező, falun vagy községben élők töltenek több órát főzéssel; a magasabban kvalifikált budapesti vagy nagyvárosokban élők maximum 1 órát szánnak az étel elkészítésére.

Használnak-e kész-, félkész termékeket rendszeresen a főzéshez?
A válaszadók nagyobb hányada (55%) még mindig nem használ kész- vagy félkész termékeket a főzéshez, amelynek legfőbb oka, hogy ezek a termékek nem olyan finomak, mint amelyeket saját kezűleg el tudnak készíteni. Azok, akik használnak kész- vagy félkész termékeket, egyrészt az időhiányra (21%), másrészt az ízekre és az egészséges mivoltukra (20%) hivatkoznak.

A TNS exkluzív fogyasztói kutatása a Progresszív Magazin számára. Megjelent a Progresszív magazin 2008 júniusi számában.

Magyar-e vagy? - Tudatos a magyar vásárló, csak alulinformált - 2008 május

A magyar vásárlók döntő többsége előnyben részesítené az importáltakkal szemben a hazai termékeket, de csak egytizedük hiszi, hogy egyértelműen meg is tudja különböztetni egymástól a kettőt – derül ki a TNS Hungary és az OmnicomMediaGroup közös tanulmányából.

A fogyasztó zavarát jól mutatja, hogy a Kékkúti Ásványvizet a reprezentatív kutatásban részt vett ötszáz ember 51 százaléka azonosította magyarként, míg a Theodora Quelle (ugyanezen márka másik neve) kétharmaduk szerint külföldi. Árulkodó a Soproni és a Dreher magyar gyártású sörök besorolása is. Mindkét gyár nagy nemzetközi cégek birtokában van, a megkérdezettek többsége viszont a Soproniról úgy tudja, magyar, míg a Dreher csak hatoduk szerint hazai.

Ki a magyar ma?
Pick szalámi, Tokaji borok és a szegedi paprika volt a három leggyakrabban említett név, amikor megpróbáltak magyar márkákat felidézni a megkérdezettek. Minden harmadik válaszadó a Pick szalámit nevezte meg elsőként. A toplista alakulása egybevág a minta azon véleményével, hogy a tradícióhoz köthető leginkább egy márka magyarsága. Érdekes módon, az említett márkák száma egyenes arányban áll az iskolai végzettséggel.

Ám a spontán említések közül többet is találunk, ami inkább minősíthető termék- vagy termékkategória-megnevezésnek, mint marketingértelemben vett márkanévnek (például fűszerpaprika, különféle hentesáruk). Ez felveti azt a kérdést is, mit jelent pontosan a „márka” a magyar fogyasztónak. Termékkategóriák szerint az élelmiszereknél érzik messze magasabbnak a fogyasztók a magyar eredetet (73 százalék), de minden második válaszadó említette az egészségápolás termékkategóriát is.

Nomen est omen
A korábbi hipotéziseink igazolásaként a kutatásban résztvevőknek felsoroltunk egy névlistát, arra kérve őket, feleljenek igennel vagy nemmel, magyarnak érzik-e a márkát. Itt is leginkább az élelmiszerek esetén voltak biztosak a válaszadók, de ismét csak visszaköszönt a tradíció is.

Érdekes, hogy a Pilóta 90 százalék körüli igen említése mellett hasonló értéket kapott például a Sport Szelet is, pedig a csoki évek óta látványosan nem hazai környezetet bemutató reklámfilmekkel dolgozik. Vélhetően erős a név szerepe, hiszen a magyar(os) hangzású nevekről inkább feltételezhető a magyar eredet. Mindezt még jobban megerősíti az a fiktív terméknév, amit afféle beugratós kérdésként tettünk fel: a Hortobágy Krémdesszerttel ugyanis a legidősebb válaszadó sem találkozhatott (hiszen nem is létezett soha), mégis a minta több mint kétharmada biztos volt a „termék” magyar eredetében.

A név kötelez
A kutatás azontúl, hogy ismerős márkák besorolására kérte a 15 év feletti válaszadókat, azt is megpróbálta felmérni, milyen előnyökre számíthatnak a magyarként azonosított termékek, és milyen elvárásaik vannak ezekkel szemben a fogyasztóknak. Nagy volt az egyetértés a megkérdezettek körében, hogy mindenképpen arra törekednek, hogy magyar terméket vegyenek. Állításuk szerint így is cselekednek mindaddig, amíg a hazai árucikket nem érzik gyengébb minőségűnek a külföldi konkurencia termékénél. A magyar név azonban kötelez. A megkérdezettek nagy többsége ugyanis elvárja, hogy az országban készítsék el reklámfilmjüket is.

A hűtő lehet német is
Általánosságban nem feltétlenül érezzük rosszabbnak a hazait, és hajlandóak lennénk akár támogatni is a saját gazdaságunkat mindennapi forintszavazatainkkal. Ugyanakkor nehezebben azonosítja be a fogyasztó, mitől magyar egy márka, és leginkább a tradíció ad támpontot ezen a téren. A név szerepe pedig vélhetően jelentősebb, mint ahogy azt a válaszadók gondolják. A megkérdezettek a hagyományosan erősebb hazai iparágakban feltételezik a saját brandet, így például műszaki cikkek esetén jobban megbékélnek egy nemzetközi produktummal. A fogyasztó értékeli, sőt megtisztelőnek veszi, ha egy márka ügyel a kultúránkra, akár névválasztással vagy hazai(nak tűnő) reklámokkal. Utóbbinál talán a látszat meggyőzőbb is lehet számára, mint a puszta tények.


Módszertan:
A telefonos megkérdezés 2007. június 14-17. között futott. Az 500 megkérdezett nem, életkor, településtípus és régió szerint reprezentálta a 15 évnél idősebb magyarországi lakosságot. A kutatás során kapott adatok legfeljebb plusz-mínusz 4,5%-kal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden 15 évnél idősebb állampolgárt megkérdeztek volna az országban.


Megjelent a Progresszív magazin 2008 májusi számában.

Mindennapi spórolás - 2008 május

A kutatás során az energia- és élelmiszerárak emelkedésével kapcsolatosan tettünk fel kérdéseket, melynek során 500 személyt kérdeztünk meg országos, a 15 és 64 év közötti lakosságra nézve reprezentatív mintán.

Mennyire tapasztalja a „saját bőrén”, mennyire érinti súlyosan az energia- és élelmiszerárak nagymértékű emelkedése?
A megkérdezettek közel háromnegyedét (72%) nagyon súlyosan érinti az energia- és élelmiszerárak nagymértékű emelkedése. Szignifikáns különbséget a 40 évesnél idősebb Nyugat-Dunántúlon élő nők körében figyeltünk meg. A fiatal, felsőfokú végzettségű férfiakat kevésbé vagy egyáltalán nem érinti súlyosan az áremelkedés.

Milyen területeken próbál megtakarítani?
Nagy átfedés látható a megtakarítási területek tekintetében. A válaszadók nagy része a szórakozáson, kikapcsolódáson, villamos-energián, fűtésen, élelmiszereken, vízhasználaton próbál spórolni. Csupán egynegyedük használja kevesebbet autóját. Jellemzően az 50 évesnél idősebb nők próbálnak élelmiszeren és vízhasználaton pénzt megtakarítani.

Hogyan takarít meg pénzt napi élelmiszer-vásárlásai során?
Azon válaszadók, akik az élelmiszer-vásárláson próbálnak pénzt spórolni, leginkább olcsó termékeket (62%) vásárolnak vagy más üzlettípusba látogatnak (41%), de közel egyharmaduk lojális marad az eddigi márkákhoz, csupán kevesebbet vásárol belőlük. Utóbbiak jellemzően a kisvárosi, magasabban kvalifikált nők.

Ha a pénz nem számítana, melyik áruházban, boltban vásárolna a legszívesebben élelmiszereket?
Ha a pénz nem számítana, akkor a válaszadók leginkább a hazai üzletláncok közül a legnagyobbakba mennének vásárolni. Ezek: Tesco (12%), Interspar (11%), CBA és Auchan (10%). Érdekes demográfiai különbségek láthatók az egyes üzletláncok kapcsán: Tescót leginkább a 40-49 éves 8 általános végzettségű, falun élő emberek választották; Intersparba a 21-29 éves, középiskolai végzettségű, nagyvárosban élő fiatalok mennének; CBA-„pártiak” a 40-49 éves dél-alföldi nők; az Auchant viszont a 15-29 éves fővárosi vagy főváros környéki férfiak választották.

Választásában az alábbi szempontok közül melyik a két legfontosabb?
A válaszadók 38%-ának az adott üzletlánc földrajzi elhelyezkedése a legfontosabb szempont. Ezt követi az olcsó ár (22%) (annak ellenére, hogy a kérdés feltételezte, hogy a pénz nem számít), harmadik helyen a nagy választék áll (18%). Ha a második legfontosabb szempontot nézzük, akkor a sorrend más. Első helyen az alacsony árak (28%), második helyen a nagy választék (23%), harmadik helyen pedig a „közelség” (17%) áll. A fenti szempontok kapcsán a demográfiai különbségek egyértelműek: az „alacsony ár” szempont leginkább a 8 általános iskolai végzettségű megkérdezettek körében volt szignifikáns. A nagy választékot a fiatalabb (15-29 éves) korosztály preferálta. A szép zöldség-gyümölcs választék az 50-64 éves, érettségivel nem rendelkező nők körében, a kedves és jó kiszolgálás az 50-64 éves férfiak számára volt a leglényegesebb.

A TNS exkluzív fogyasztói kutatása a Progresszív Magazin számára. Megjelent a Progresszív magazin 2008 májusi számában.

Hazai termékek, hazai (élelmiszer-) gyártók - 2008 április

A kutatás során hazai termékekkel, hazai gyártókkal kapcsolatosan tettünk fel kérdéseket. A kutatás időpontja február első fele volt, melynek során 500 személyt kérdeztünk meg országos, a 15 és 64 év közötti lakosságra nézve reprezentatív mintán.

Meg szokta-e nézni, hogy honnan származik az áru, amit a kosarába tesz?
A megkérdezettek nagy többsége (10-ből közel 9-en) meg szokta nézni a vásárolt áru származási helyét, ezen vásárlók fele pedig minden egyes vásárláskor tájékozódik arról, hogy a választott termék honnan származik. Valamivel több, mint minden 10. megkérdezettet (14 százalék) viszont egyáltalán nem érdekli a vásárolt termékek származási helye. A lelkiismeretes tájékozódás az átlagnál jellemzőbb a legidősebb (50-64 évesek) korosztályra (53 százalékuk mindig megnézi), ugyanakkor kevésbé van jelen a legfiatalabb (15-20 évesek) korosztálynál (alig 21 százalékuk nézi meg mindig a vásárolt áru származási helyét, míg 32 százalékukat ez egyáltalán nem érdekli). Továbbá, a vásárolt termékek származási helye iránt egyáltalán nem érdeklődők aránya 10 százalékkal magasabb a férfiak körében (azaz 19 százalék) a női vásárlókhoz viszonyítva.

Előnyben részesíti-e a hazai terméket?
Összességében 10-ből 3 megkérdezett részesíti egyértelműen előnyben a hazai termékeket (ez a legfőbb szempont vásárláskor), ugyanennyien viszont egyáltalán nem tartják fontosnak a termékek hazai eredetét vásárláskor. Ugyanakkor 10-ből közel 4-en bizonyos esetekben szintén a magyar termékeket részesítik előnyben. A hazai termékek iránti vásárlási magatartásban leginkább az életkori tényező mentén mutatkoznak jelentős demográfiai eltérések: míg az idősebb korosztályokra (40-64 évesek) elsősorban a hazai eredetű termékek előnyben részesítése jellemző, addig a fiatalabb korosztály (15-29 évesek) leginkább azt a terméket vásárolja meg, amit szeret (közel egyharmaduk). Így a 40-49 évesek 38 százalékának, az 50-64 évesek 43 százalékának legfőbb szempont a hazai termékek vásárlása, továbbá jelentős hányaduk akkor is a hazai terméket részesíti előnyben, ha azonos árú termékek közül választhat (40-49 évesek további 21 százaléka, és az 50-64 évesek további 32 százaléka).

Ön szerint ki számít hazai gyártónak?
A megkérdezettek háromnegyede egy hármas kritérium alapján határozza meg a hazai gyártókat: magyar tulajdon - magyarországi termelés - magyar alapanyagok. A hazai gyártókat ezen hármas kritérium alapján definiálók aránya az átlagnál kisebb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében (számukra kevésbé szükséges feltétel a hazai alapanyagok használata), valamint a Budapesten élők között.

Ön szerint veszélyben vannak-e a hazai élelmiszergyártó és termelő cégek?
A magyar lakosság háromnegyede úgy gondolja, hogy a hazai gyártók és termelők veszélyben vannak: egy részük (10 megkérdezettből 4-en) a külföldi nagyvállalatokat tartják a veszély forrásának, míg más részük (10 megkérdezettből 3-an) a megfelelő állami támogatás hiányát. A hazai cégeket érintő veszélyek forrását illetően leginkább az iskolai végzettség és régió szerint mutatkoznak jelentősebb demográfiai eltérések. Így, az általános iskolai vagy kevesebb végzettséggel rendelkezők, valamint az észak-dunántúli lakosok körében az átlagnál többen, és egyben többségben (10-ből körülbelül 4-en) vannak azok, akik szerint az állami támogatás elégtelensége veszélyezteti a hazai gyártókat; ugyanakkor a felsőfokú végzettséggel (egyetem / főiskola) rendelkezők körében az átlagnál kisebb (10-ből 2-en) az állami támogatást említők aránya. A külföldi nagyvállalatokat leginkább a középiskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a Dél-Alföldön lakók tartják a legfőbb veszélyforrásnak a hazai gyártók részére (ezen demográfiai csoportok körülbelül fele).

Mit gondol a globalizációról?
A globalizációval kapcsolatos vélemények alapvetően két nagyobb csoportra osztják a magyar lakosságot: a megkérdezettek nagyobb része (10-ből 4-en) károsnak tartja a globalizációt, míg egy szintén jelentős részük (10-ből 3-an) inkább hasznosnak, mint károsnak. Minden ötödik (19 százalék) megkérdezett viszont elkerülhetetlennek tartja a globalizációt, azaz az általános fejlődés részeként fogadja el. Nem véletlen, hogy a globalizációt károsnak ítélő megkérdezettek körében az átlagnál jelentősen nagyobb azok aránya, akik a külföldi nagyvállalatokban a hazai gyártók veszélyforrását látják. A globalizációhoz kapcsolódó magatartások ugyanakkor rendkívül változatos képet mutatnak a különböző demográfiai szempontok szerint. Az átlagnál többen tartják a globalizációt károsnak a nők körében (47 százalékuk), valamint a falvakban / községekben élők körében (48 százalékuk), viszont a nagyon fiatalok (15-20 évesek) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között sokkal kevesebben vannak ezen az állásponton (ezen demográfiai csoportok alig egynegyede). A globalizáció hasznosságát (ésszerű keretek között tartva) vallók aránya az átlagnál nagyobb a férfiak körében (37 százalékuk), a felsőfokú végzettséggel (egyetem / főiskola) rendelkezők (48 százalékuk), valamint a Budapesten élők (44 százalékuk) körében, viszont a falvakban / községekben, valamint Észak-Magyarországon élők közül sokkal kevesebben értenek egyet ezzel az állásponttal (21 százalékuk, illetve 15 százalékuk). A globalizáció elkerülhetetlenségében leginkább a 21-29 évesek hisznek (31 százalékuk).

A TNS exkluzív fogyasztói kutatása a Progresszív Magazin számára. Megjelent a Progresszív magazin 2008 áprilisi számában.

Karácsonyi készülődés - 2007

A kutatás során a karácsonyi ünnepekkel kapcsolatban tettünk fel kérdéseket. A kutatás időpontja 2007. november közepe volt, melynek során 500 embert kérdeztünk meg az országos, 15 és 64 év közti lakosságra nézve reprezentatív mintán.

Magyarországon a háztartások közel háromnegyedében kerül hal az asztalra a karácsonyi főétkezések alkalmával. A legtöbb háztartásban (10-ből 8 esetében) valamilyen baromfit is fogyasztanak az ünnepek alkalmával, illetve sok háztartásban (10-ből közel 6 esetében) jellemzőek a sertés alapú ételek is ilyenkor.

A karácsonyi fogyasztási szokások terén ugyanakkor több demográfiai eltérés is megmutatkozik. A Dél-Dunántúlon még az átlagnál is magasabb a halat fogyasztók aránya (86 százalék), valamint az egyéb baromfit fogyasztók aránya (77 százalék). Karácsonykor az átlagnál jelentősen többen fogyasztanak pulykát Budapesten (55 százalék), a felsőfokú végzettségűek körében (58 százalék), valamint a nem falun lakó 21-29 évesek körében (53 százalék) is. A sertés alapú karácsonyi főételek fogyasztói az átlagnál többen vannak Kelet-Magyarországon (73 százalék), ugyanakkor az átlagnál kevesebben a Budapesten élők között (42 százalék).

A szaloncukor-vásárlás a karácsonyi ünnepek elmaradhatatlan kelléke szinte minden háztartásban (95 százalék), ugyanakkor a Budapesten élők között az átlagnál több nem vásárlót találtunk (12 százalék).

Legnépszerűbbek a zselés, kókuszos, marcipános és karamellás ízesítések, de szaloncukor vásárlási szokások terén több demográfiai eltérés is mutatkozik:

• A legfiatalabb korosztályban (15-20 évesek) különösen sok zselés és kókuszos szaloncukrot kedvelőt találtunk (53 százalék, illetve 55 százalék), ugyanakkor a kókuszost az átlagnál kevesebben vásárolják az idősebbek (40 éves vagy idősebb) körében (26 százalék).

• A felsőfokú végzettséggel rendelkezők kevésbé kedvelik a zselés szaloncukrot (27 százalék vásárol ilyent), viszont közöttük az átlagnál többen szoktak marcipános (38 százalék) vagy gesztenyés (22 százalék) szaloncukrot vásárolni; ez utóbbi ízesítés pedig még inkább kedvelt a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők körében (31 százalék).

• Ezenkívül, Budapesten az átlagnál többen vásárolnak marcipános szaloncukrot (35 százalék) és kevesebben karamellásat (15 százalék), a rumos-diós ízesítés pedig különösen népszerű a Nyugat-Dunántúlon (28 százalék).

Szaloncukrot az emberek fele hipermarketben szokott vásárolni, közel egynegyedük pedig kisebb közeli boltokban (pl. CBA, Coop, Plus, Profi).

Az emberek nagy többsége (10-ből 8) már a karácsonyi ünnepek előtt beszerzi az ünnepi vacsora nem élelmiszer jellegű kellékeit, míg 8 százalék nem költ ilyesmikre (Kelet-Magyarországon ez az arány az országos átlag szinte kétszerese).

A korai készülődés leginkább a 30 év feletti korosztályra jellemző, közülük 10-ből 6-an már az ünnep előtti hetet megelőzően megvásárolják ezeket a kellékeket.

A nem élelmiszer jellegű ünnepi kellékeket az emberek többsége szintén hipermarketben szokta megvásárolni (10-ből közel 6-an).

A TNS exkluzív fogyasztói kutatása a Progresszív Magazin számára. Megjelent a Progresszív magazin 2007 decemberi számában.

Élelmiszer-biztonság - 2007

A kutatás során az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban tettünk fel kérdéseket. A kutatás időpontja 2007. augusztus közepe volt, melynek során 500 embert kérdeztünk meg a 15 és 64 év közti magyar lakosságra reprezentatív mintán.

Minden második válaszadó a guargumit említette elsőként, amikor az elmúlt évek élelmiszerbotrányairól kérdeztük őket. Egynegyedük a madárinfluenzát, 16 százalékuk pedig a dioxint említette, de a válaszok között megtalálható paprika- és húsbotrány, káros adalékanyagok, kergemarha-kór stb. is, jellemzően 10 százalék említette ezeket az eseményeket.

A megkérdezettek 24-24 százaléka majdnem mindig, illetve mostanában egyre többször szokta elolvasni a tápanyagtartalomra vonatkozó tájékoztatókat, közöttük a nők, illetve a felsőfokú végzettségűek aránya felülreprezentált. Közel 30 százalékuk ritkán, egyötödük pedig egyáltalán nem tájékozódik a tápanyagtartalomra vonatkozóan.

Mindezek ellenére, az adalékanyagokkal kapcsolatos vélemények alapján elmondható, hogy a lakosság több mint háromnegyede többé-kevésbé ártalmasnak találja az egészségre, az idősebb korosztályban ez az arány még magasabb. A válaszadók 27 százaléka szerint mindegyik, 50 százalékuk szerint pedig csak néhány adalékanyag káros az egészségre. A megkérdezettek majdnem egyötöde szerint az adalékanyagok nem ártalmasak az egészségre.

A guargumi meghatározására 3 opciót kínáltuk fel a megkérdezetteknek, és ezek közül kellett kiválasztani a szerintük helyes meghatározást. A megkérdezettek döntő többsége, több mint kétharmaduk (68%) helyesen választott. A válaszadók 10 százaléka nem tudta megválaszolni a kérdést, 9 illetve 13 százalékuk kőolajszármazékként illetve mérgező növényből készült adalékanyagként ismerte ezt az őrleményt.

A megkérdezettek több mint fele nem változtatott vásárlási szokásain az élelmiszerbotrányok miatt. A válaszadók csupán 8 százaléka utasított el élelmiszert guargumi-tartalom végett, 9 százalék kevesebb baromfit vásárol, egynegyedük egyéb élelmiszer-biztonsági okokból nem vette meg mégsem az adott élelmiszert.

A válaszadók 80 százaléka a jövőben sem kíván változtatni élelmiszer-vásárlási szokásain, egyötödük viszont igen, ezen belül is 15 százalékuk szeretne több zöldséget, gyümölcsöt vásárolni, 4 százalék pedig inkább tejtermékekből fog többet fogyasztani. A hölgyek és az 50 felettiek aránya itt is felülreprezentált.

A TNS exkluzív fogyasztói kutatása a Progresszív Magazin számára. Megjelent a Progresszív magazin 2007 októberi számában.

Halak és halkészítmények fogyasztása - 2007

2007. június közepén a halak és halkészítmények fogyasztási/vásárlási szokásaival kapcsolatban tettünk fel kérdéseket egy 500 fős (15 és annál idősebb lakosságra vonatkozó) reprezentatív mintán.

Magyarországon 10-ből közel 6 családban/háztartásban rendszeresen (azaz legalább havonta egyszer) fogyasztanak halat vagy halkonzervet, míg a válaszadók 14 százaléka mondta azt, hogy soha nem fogyasztanak ilyen típusú ételt.

A hal és halkonzervek fogyasztási gyakoriságában jelentős eltérések mutatkoznak az egyes demográfiai bontásokban. A halat/halkonzervet egyáltalán nem fogyasztók aránya az átlaghoz képest jelentősen magasabb az északkelet-magyarországi régióban élők (23 százalék), valamint a 8 általános vagy alacsonyabb végzettséggel rendelkezők (21 százalék) körében, ugyanakkor alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek (4 százalék) körében. A rendszeres fogyasztók (legalább havonta egyszer) aránya a Budapesten vagy egyéb nagyobb városokban (50.000 lakos felettiek) élők között (62 százalék, illetve 68 százalék), valamint a középiskolai végzettséggel rendelkezők körében magasabb (70 százalék). Az átlagnál kevesebb rendszeres fogyasztót találtunk a legfiatalabb – 15-20 éves – korosztályban (43 százalék).

A leginkább vásárolt halkészítmények a ponty (67 százalék) és a halkonzervek (58 százalék), de mélyfagyasztott tengeri halfilét is sokan szoktak vásárolni (a megkérdezettek közel fele). Ezek közül a ponty egy általánosan kedvelt halfajta, melynek vásárlása nem mutat szignifikáns demográfiai eltéréseket.

A halkonzerv vásárlók aránya még az átlagnál is magasabb Észak-Magyarországon (74 százalék), valamint az Észak-Dunántúlon (76 százalék), ugyanakkor a mélyfagyasztott tengeri halfilét különösen sokan vásárolják a nyugat-dunántúli régióban (67 százalék).

A megkérdezettek közel fele leggyakrabban rántva készíti el a halat, míg további egyharmaduk halászléhez használja fel. A halászlét preferálók aránya a 40-49 évesek körében magasabb (42 százalék – legjellemzőbb), míg az egészségesebb elkészítési módot – a párolást – az átlagnál szignifikánsan többen szokták alkalmazni a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (27 százalék – összes említés), valamint a nyugat-dunántúli régióban élők (26 százalék – összes említés) körében.

A magyar lakosság alig egynegyede szokott fogyasztani valamilyen tenger gyümölcsét a felsoroltak közül. Ezek közül is elsősorban kaviárt vagy kagylót (megkérdezettek körülbelül 15 százaléka), és jellemzően csak évente 1-2 alkalommal.

A TNS exkluzív fogyasztói kutatása a Progresszív Magazin számára. Megjelent a Progresszív magazin 2007 július-augusztus számában.

Sütés-főzés a szabadban - 2007

2007. május közepén a szabadtéri sütés-főzésről tettünk fel kérdéseket egy 500 fős (15 és annál idősebb lakosságra vonatkozó) reprezentatív mintán.

Úgy tűnik, a magyar lakosság egyik kedvelt szabadtéri tevékenysége ez a foglalatosság, hiszen a válaszadók közel háromnegyede szokott családi vagy baráti társaságban a szabadban sütni-főzni. A 30 év alatti fiataloknál és az észak-magyarországi régióban élők körében még magasabb arányt mértünk az átlaghoz képest.

A legjellemzőbb a sütés-főzés tábortűznél grillrácson vagy bográcsban. Kétszer annyian fordulnak ehhez a megoldáshoz, mint a faszenes grillezéshez. Az utóbbi megoldás divatosabb a 21-39 éveseknél és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező válaszadóknál, de még ezekben a csoportokban sem éri el a tábortüzes változat arányát. Néhány válasznál az elektromos grill is megjelenik.

A válaszadók több mint fele leggyakrabban házilag összeállított fűszerkeveréket használ, további egyharmaduk pedig előre elkészített, bolti fűszerkeverékkel ízesíti a húsokat a sütést megelőzően. Minden ötödik szabadban sütögető szokott használni bolti gyorspácot. A főbb demográfiai változók mentén nem találtunk szignifikáns eltéréseket a fűszerkeverék-használatra vonatkozóan.

A leggyakrabban használt fűszerek – a só és a bors mellett – a pirospaprika őrlemény, a majoranna, a bazsalikom, az oregano és a kakukkfű. Minden második szabadtéri sütés-főzés esetében használnak Erős Pista jellegű paprikakrémet vagy erős pirospaprika őrleményt.

A sültek mellé leggyakrabban krumplit és salátát fogyasztunk, a kenyér nagy lemaradással csak a harmadik helyen található. Megvizsgálva a főbb demográfiai változókat, elmondható, hogy a saláta fogyasztása szignifikánsan magasabb a 30-39 évesek, a dél- és észak-dunántúliak, illetve a magasabb iskolai végzettségűek körében.

A megkérdezettek kétötöde párjával közösen vásárol be a kerti sütéshez, és a sütés-főzést is közösen végzik. A többi esetben a sütésben inkább a férfiak dominálnak, míg a nőkre a bevásárlásban hárul nagyobb szerep.

A TNS exkluzív fogyasztói kutatása a Progresszív Magazin számára. Megjelent a Progresszív magazin 2007 júniusi számában.

Sörfogyasztási és -vásárlási szokások - 2007

A kutatás során a sörfogyasztási szokásokkal kapcsolatban tettünk fel kérdéseket, a felmérés ideje 2007. április közepe volt, melynek során 500 embert kérdeztünk meg a 18 és annál idősebb lakosságra reprezentatív mintán.

A felmérés alapján valamilyen rendszerességgel majdnem minden második magyar lakos szokott sört fogyasztani. A megkérdezettek egyötöde azonban csak vásárolja, és nem fogyasztja ezt az italfajtát, természetesen túlnyomó többségük a hölgyek közül kerül ki.

Érdekes megvizsgálni a 45 százalékos sörfogyasztási penetrációt demográfiai bontásokban is. Nem meglepő módon a férfiak szignifikánsan nagyobb része – három férfiból kettő – fogyaszt sört. Ez az arány a nők esetében „csak” 26 százalék.
A korcsoportokat elemezve elmondható, hogy a harminc év alattiak közül szignifikánsan többen fogyasztanak sört, míg a hatvan évnél idősebbeknél és a 30-39 évesek táborában csak minden harmadik tartozik a sörivókhoz. Hasonlóan alacsony az arány a legfeljebb nyolc általánost végzettek, illetve a faluban, községben élők körében is.

A sörvásárlás esetében a hipermarketek dominálnak, a vásárlók majdnem kétharmada szokott sört vásárolni ilyen típusú üzletekben. Ez az arány még nagyobb a fiatalabb korosztály, a magasabb iskolai végzettségűek és természetesen a Budapesten és a nagyobb városokban élők körében.
A kisebb, bár jóval szélesebb körben elérhető láncok, illetve a diszkontok szerepe másodlagos, minden harmadik válaszadó vásárol sört ezen üzletek valamelyikében.

A dobozos és üveges változatok párharcában összességében egyelőre az előbbi kerül ki győztesen, azonban az idősebbek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők az üveges kiszerelésű söröket preferálják inkább.
A megkérdezettek sört inkább társaságban – vendégségben, ünnepek alkalmával és bulikon – fogyasztanak, ám ennek ellenére egy-egy vásárlás alkalmával sört jellemzően nem multipak-kiszerelésben, vagy egy egész tálcával vesznek, hanem egyesével.

Érdekes eredmények születtek a sör és a bor közötti választás kérdésében is. Valamilyen rendszerességgel ugyan minden válaszadó fogyaszt sört, mégis ötből ketten a borra szavaztak, amikor választani kellett. Ez az arány még magasabb az idősebbek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében, ahol a preferencia már szignifikánsan a bor javára dől el. Magyarország régióit vizsgálva a sör egyértelmű dominanciája egyedül Észak-Magyarországon figyelhető meg.

A TNS exkluzív fogyasztói kutatása a Progresszív Magazin számára. Megjelent a Progresszív magazin 2007 májusi számában.

Sajtfogyasztási és -vásárlási szokások - 2007

A kutatás időpontja 2007. március közepe volt, melynek során 500 embert kérdeztünk meg 15 és annál idősebb lakosságra reprezentatív mintán.

A válaszadók közül szinte mindenki (97%) fogyaszt valamilyen rendszerességgel sajtot. A megkérdezettek 57 százaléka heti, egyötöde pedig napi rendszerességgel fogyaszt. Csupán 2 százalék jelentette ki egyértelműen, hogy nem sajtfogyasztó.

A sajtfogyasztók döntő többsége (79%) szokott előrecsomagolt sajtkészítményeket fogyaszani, csupán 21 százalékuk nem híve ezeknek a típusú sajtkészítményeknek.

Nagy átfedés látható a megkérdezettek sajtvásárlási szokásaival kapcsolatban. Többek között leginkább reggelihez (66%) és vacsorához (59%) vásárolnak sajtot, legalább egyharmaduk szinte minden étkezési alkalomhoz, és/vagy főzéshez használja a különböző sajtféleségeket. Csupán valamivel több mint egyötödük (22%) vásárol desszerthez, vagy nassolás céljából (is) sajtokat. Szignifikáns különbségeket figyelhetünk meg a főzés, a tízórai, ebéd és vacsora alkalmak kapcsán. Sajtot főzéshez jellemzően 50-59 éves nők vásárolnak. Tízóraihoz többnyire a 15-29 éves érettségivel rendelkező fiatalok, ebédhez leginkább a budapestiek, míg vacsorához a 30-39 éves felsőfokú végzettségű korosztály vásárol sajtféleségeket.

Azok körében, akik valamilyen rendszerességgel fogyasztanak sajtot, a legkedveltebb sajt a trappista, a sajtfogyasztók fele (51%) ezt a sajtféleséget fogyasztja leggyakrabban. Második helyen állnak az ömlesztett sajtok (24%), a válaszadók egyötöde egyéb sajtféleségeket részesít előnyben a leggyakrabban (ementáli, camembert jellegű sajtok, edámi, stb.).

A kérdést feltettük a válaszadóknak segítve is, amelyből egyértelműen kiderül, hogy széles skálán mozog a válaszadók sajtfogyasztása a sajtféleségek tekintetében. A megkérdezettek háromnegyede fogyaszt – többek között – trappista sajtot, fele (52%) ömlesztett sajtféleségeket, ezen kívül minden negyedik ember kedveli a krémsajtokat és a camembert jellegű sajtokat is.
A válaszadók átlagosan 2,8-féle sajtot fogyasztanak, továbbá megfigyelhető az a trend, hogy a fogyasztott sajtféleségek száma egyenes arányban van a sajtfogyasztás gyakoriságával.

A válaszadók több mint fele (54%) inkább sajtot választana, ha anyagi okok miatt választania kellene sajt és felvágott között. Valamivel több mint egyharmaduk (38%) viszont inkább a felvágottat részesítené előnyben.

A TNS exkluzív fogyasztói kutatása a Progresszív Magazin számára. Megjelent a Progresszív magazin 2007 áprilisi számában.

Húsvéti bevásárlási és ajándékozási szokások - 2007

A kutatás során a húsvéti bevásárlással, illetve a húsvéti szokásokkal kapcsolatban tettünk fel kérdéseket. A kutatás időpontja 2007. február közepe volt, melynek során 500 embert kérdeztünk meg 15 és annál idősebb lakosságra reprezentatív mintán.

A válaszadók 44 százaléka hipermarketben végzi a húsvéti bevásárlást, minden harmadik válaszadó pedig szupermarketben. A harmadik helyen a lakóhely közeli kisboltok állnak.
A hentesüzletek csak az ötödik helyen végeztek. Érdekes módon a diszkontok csupán 16 százalékot értek el, hasonlóan a zöldségesekhez.

A megkérdezettek több mint háromnegyede (78%) meg szokta ajándékozni szeretteit Húsvétkor, 22 százalék esetében viszont az ajándékozás nem jellemző. Az ajándékozók 58 százaléka csak apróbb ajándékokkal kedveskedik szeretteinek, jellemzően apróbb édességekkel. 11 százalékuk saját kezűleg készíti el a húsvéti ajándékokat, míg 9 százalékuk elegánsabb ajándékokat vásárol.

A sonka Húsvétkor nem maradhat le az ünnepi asztalról. A kutatási eredmények is ezt támasztják alá, hiszen a megkérdezettek 93 százaléka a húsvéti étkezés során szokott sonkát fogyasztani, 81 százalékuk pedig a húsvéti étkezés során mindig fogyaszt belőle. Átlagon felüli a sonkafogyasztás a falvakban, a Dél-Alföldön, illetve a Nyugat-Dunántúlon. Mindössze a válaszadók 7 százaléka mondta, hogy Húsvétkor nem fogyaszt sonkát.

Tojásfestés tekintetében a válaszadók kevésbé hagyományőrzők, mint a sonkafogyasztással kapcsolatban. 62 százalékuk szokott tojást festeni a húsvéti ünnepre, de csak a válaszadók fele ragaszkodik ehhez a hagyományhoz. Érdekes, hogy a válaszadók közel 40 százaléka egyáltalán nem szokott Húsvétra tojást festeni.

Az üreges csokoládé figurák (nyúl, tojás) vásárlásánál a legfontosabb szempont a válaszadók 82 százaléka szerint, hogy a termék jó minőségű, valódi csokoládéból készüljön.

A figurák szép kidolgozását a megkérdezetteknek csak 17 százaléka említette. Van egy szűk kör, akiknél a legfontosabb szempont, hogy a termékhez ajándék is legyen hozzácsomagolva.

A TNS exkluzív fogyasztói kutatása a Progresszív Magazin számára. Megjelent a Progresszív magazin 2007 márciusi számában.

Édesítési szokások - 2007

A TNS 2007 januárjában készített kutatást a magyarországi édesítési szokásokról a Progresszív Magazin számára. A kutatás során a 15 év feletti lakosságot kérdezték meg, a hazai lakosságot reprezentáló minta alapján.

A vizsgált háztartások nagyjából harmada csökkentette a kristálycukor fogyasztását az elmúlt évben.

Összességében úgy tűnik, hogy bár van – elsősorban egészségügyi okokból – törekvés a kisebb mértékű cukor használatra, ám azt – feltehetően elsősorban a tea és a kávé esetében – édesítőszerrel helyettesítik.

Az édesítőszert fogyasztók egyértelműen sokkal inkább nők, mint férfiak.

Mézet csak alkalmanként fogyasztunk, a havi átlagos fogyasztás 1 kilogramm alatt van.


Megjelent a Progresszív magazin
2007 februári számában.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja be e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (52) adalékanyag (3) agrárium (129) Agrármonitor (5) akciós újság (6) AKI (309) Aldi (4) alkohol (10) alma (53) AMI (41) Argentina (1) Auchan (1) Ausztria (7) bab (30) baromfi (63) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (23) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (3) bor (53) borjú (17) borsó (17) brokkoli (9) BSI (59) Bunge (1) burgonya (54) bárány (36) bébiétel (1) búza (38) büfé (1) cereália (1) cikória (1) convenience (1) Csehország (4) cseresznye (22) csirke (64) csokoládé (7) csomagolás (6) cukor (17) cukorka (3) cukorrépa (2) cékla (21) címke (5) Danone (1) decilisek (1) Destatis (6) dezodor (1) direkt marketing (1) divat (1) diétás (1) dió (33) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) Dánia (1) Dél-Afrika (1) e-szám (1) egres (8) eladáshely (1) előírás (16) energiaital (5) eper (24) EUFIC (14) Európai Unió (100) fagylalt (3) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felvásárlási ár (694) fenntartható fejlődés (2) fesztiválok (1) fiatalok (12) foglalkozás (1) fogyasztás (46) fogyasztói ár (35) fogyókúra (2) fokhagyma (34) Franciaország (5) friss húskészítmények (4) funkcionális élelmiszer (2) férfiak (1) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (50) galamb (2) gasztronómia (3) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (25) GVH (3) gyerekek (3) gyorsfagyasztott (2) gyártók (3) gyümölcs (60) gyümölcslé (12) görögdinnye (20) Görögország (1) HACCP (1) hal (7) hipermarket (2) Hollandia (3) honlap (1) hungarikum (1) Hungary-Meat (1) Hungrana (1) háztartási vegyiáru (1) háztartások (6) hús (11) húskészítmények (3) húsvét (4) IAASTD (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (2) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) jeges tea (1) joghurt (5) juh (29) jégkrém (10) jövedelem (3) kacsa (54) kajszibarack (16) kakas (19) kakaó (1) karalábé (29) karfiol (40) karácsony (4) kecske (9) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (12) kelkáposzta (15) keményítő (1) kenyér (9) kereskedelem (27) kereskedelmi márka (8) kereskedő (1) kiadások (4) Kidcomm (1) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (1) kommunikáció (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) KSH (1171) kukorica (49) KutatóCentrum (1) káposzta (41) kávé (7) képzés (1) készétel (1) kínai kel (12) köles (2) környezetbarát (2) körte (40) közterület (1) közétkezés (1) külkereskedelem (22) Lekkerland (1) lekvár (1) lencse (14) Lengyelország (2) leves (1) liba (54) Lidl (4) liszt (4) logisztika (1) láncok (3) lángos (1) (1) magyar (17) malac (5) malomipari termék (2) mandula (14) margarin (5) marha (33) marhahús (37) marketing (60) Masmi (1) meggy (22) Metro (1) mikulás (1) mobil telefon (1) mogyoró (12) mák (20) málna (13) márka (68) márkahűség (2) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) méh (1) méz (45) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (1) Nagybani Piac (5) napraforgó (17) naspolya (1) nektarin (3) nemzetközi (4) Nielsen (59) nrc (2) nyugdíjasok (2) nyúl (24) nápolyi (1) Németország (43) nők (5) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (2) online (2) Oroszország (10) OÉTI (3) padlizsán (9) paprika (45) paradicsom (45) paraj (1) Penny Market (3) petrezselyem (20) piac (1) piackutatás (1) Pick (2) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (55) puszdeli (1) pálinka (1) Pápai Hús (1) péksütemény (7) pénzügy (5) póréhagyma (13) reggeli csemegék (2) reklám (4) rendezvény (3) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (23) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (7) Rondo (1) rozs (11) rágcsálnivaló (1) sajt (15) saláta (23) sertés (73) sertéshús (35) SGS (10) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Spanyolország (4) Spar (1) spenót (19) spárga (13) spárgatök (14) Svájc (2) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (12) szeder (5) Szilasfood (2) szilva (19) Szinapszis (1) Szlovákia (12) Szonda Ipsos (14) száraz tészta (2) színezék (1) szója (12) szőlő (20) sárgabarack (17) sárgadinnye (18) sárgarépa (39) (1) sóska (15) sör (20) sütőipari termék (2) sűrített tej (1) tanulmány (15) tartósított élelmiszer (1) tea (3) tej (88) tejföl (2) tejpor (3) tejtermék (24) termelői piaci ár (244) Tesco (2) testsúly (1) testápoló (1) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (66) torma (17) tyúk (49) táplálkozás (16) tápérték (1) Tárki (1) tészta (2) túró (2) uborka (38) Ukrajna (2) vaj (4) vendéglátás (1) VHT (1) videó (33) világ (144) vonalkód (1) válság (7) vásárlás (34) Vásárlóerő Index (1) védjegy (1) víz (2) vörös káposzta (17) vöröshagyma (49) zab (3) zeller (28) zene (1) Zimbo (1) zsiradék (1) zsír (4) zöldbab (13) zöldborsó (15) zöldhagyma (17) zöldség (62) áfa (2) áfonya (3) állat (39) állateledel (4) ár (41) árak (5) árbevétel (27) árpa (12) ásványvíz (15) édesség (7) Édességgyártók Szövetsége (3) édesítőszer (2) éel (1) ÉFOSZ (1) élelmiszer (116) élelmiszer-biztonság (11) élelmiszeripar (1) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) öko (15) ökotermékek (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) őszibarack (22)

Tudástár Archívum