2012. június 14.

AKI - A cseresznyetermesztés helyzete Magyarországon, 2012. szeptember

Magyarországon a gyümölcsösök területéről nem készül pontos statisztika, mert nincs kötelező adatszolgáltatás. A FruitVeb adatai azonban azt mutatják, hogy a tagjai által művelt cseresznyeterület az elmúlt öt évben több mint duplájára nőtt. Az elkövetkező években tehát – optimális esetben – a cseresznye betakarított termésének sok ezer tonnás növekedésére lehet számítani.

A cseresznye világkereskedelmének bővülése és a tárolási, csomagolási technológiák korszerűsödése kedvező lehetőséget kínálnak a termés exportpiaci értékesítéséhez. Külföldön a sötétbordó színű, egyenletesen színeződött, nagyméretű, ropogós cseresznyék a keresettek.

Sajnos a kajszival és a dióval ellentétben ezen a termékpályán nincs olyan szervezet, amely a piaci igényekből kiindulva koordinálná a termelést és a fejlesztéseket. A cseresznye termelése emellett fokozottan kockázatos, ami a piacépítést hátráltatja.

A cseresznye termesztése Magyarországon

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács  (FruitVeb) kiadványaiban fellelhető adatok szerint 2006 és 2010 között a cseresznye területe Magyarországon megduplázódott, 980 hektárról 2.050 hektárra nőtt.

A KSH Általános Mezőgazdasági Összeírása (ÁMÖ) azonban még ennél is nagyobb, mintegy 2.700 hektár cseresznyével beültetett területet regisztrált 2010-ben (1. ábra). A betakarított termés mennyiségében egyelőre nem mutatkozik meg a fejlesztések hatása a cseresznye hosszabb termőrefordulása (intenzív ültetvényekben 3-4 év, ettől eltérő ültetvények esetén 6 év) miatt.

Az elmúlt néhány évben az időjárás alakulása (tavaszi fagy, virágzás idején hűvös, csapadékos időjárás, viharkárok, szárazság) sem kedvezett a cseresznye termesztésének.  A betakarított termés mennyisége 2009-ben 11 ezer, 2010-ben 5,7 ezer, 2011-ben 11,6 ezer tonnát ért el.

A cseresznye melegigényes gyümölcsfaj, vízigénye közepes. A téli hidegre nem érzékeny. A téli mélynyugalom időszaka viszonylag korán befejeződik, ezért a kora tavaszi, valamint a virágzáskor jelentkező fagyok kárt tehetnek az ültetvényekben. A cseresznye elsősorban a melegebb fekvésű, enyhe lejtésű domboldalakra való. A gyümölcsérés időszakában
lehulló csapadék a termés repedését okozhatja, emiatt a cseresznye termesztése igen kockázatos.

A cseresznyetermesztésben Pest megyéé a főszerep, a Duna-Tiszaközén Bács-Kiskun megyében, a Tiszántúlon Jász-Nagykun-Szolnok megyében terjedt el leginkább. Északon Borsod-Abaúj-Zemplén megye a legjelentősebb cseresznyetermelő körzet.

Az ÁMÖ adatai szerint 2010-ben 33 ezer gazdaságban termeltek Magyarországon cseresznyét. A gazdaságok döntő része (97,1 %) kevesebb, mint egy hektárt művelt, az összes terület 23,3 %-át. A 30 hektárnál nagyobb cseresznyeterülettel rendelkező gazdaságok száma az összes gazdaság mindössze 0,3 %-át tette ki, de ők gazdálkodtak a cseresznyével beültetett terület 36 %-án.

Az összes cseresznyetermelő gazdaságból a gazdasági szervezetek száma 134 volt, a többi egyéni gazdaság.

Az egy gazdaságra jutó cseresznyeterület a gazdasági szervezeteknél 6,6 hektárra, míg az egyéni gazdaságokban 0,06 hektárra rúgott.

A cseresznye kézimunka-igényes növény. A hagyományos ültetvényekben 2-3 évente metszik a fákat, de a korszerű, intenzív ültetvényekben évenkénti metszésre van szükség. A szüret is sok kézi munkaerőt igényel az alacsony szedési teljesítmény miatt. A friss piacra szánt gyümölcsöt kézzel, a szárával (kocsánnyal) együtt kell betakarítani.

Hagyományos ültetvényben 10 t/ha átlagterméssel és 10 kg/óra szedési teljesítménnyel számolva egy hektár betakarításának kézimunkaigénye 1.000 óra. Idősebb és nagyobb fák
esetében, illetve ha a termés sérült, repedt, és emiatt válogatva kell szüretelni, a szedési teljesítmény akár felére is csökkenhet. A magas betakarítási költség miatt a cseresznye
termelésében is egyre nagyobb szerep jut az alacsony koronájú, intenzív ültetési rendszereknek. A könnyebb szedés mellett további előnyük a korábbi termőrefordulás (3-4 év) és a nagyobb gyümölcsméret.

A cseresznyét a repedés ellen évente három-négy alkalommal különböző Ca-sókkal permetezik. Ez a módszer nem védi meg teljes egészében a termést a repedéstől, de kisebb
lesz a berepedt szemek aránya. Az esővédő háló 100 %-os biztonságot nyújthatna, ennek beruházási költsége viszont a kalkulációk szerint nem térülne meg. Mélybordó színben a seregélyek is veszélyeztetik a termést, ezért jéghálóval, esővédő fóliával kombinálva az oldalhálóra is szükség lenne a teljes védelemhez.

Ez a kombinált rendszer mintegy 12 millió Ft-ba kerülne hektáronként. A magas kézimunkaigény miatt az árutermelésben különböző érésidejű fajtákat kell társítani a szedési idő széthúzása, a termék optimális idejű piacra juttatása érdekében. Több fajta együttes termesztése a termelés és az értékesítés kockázatát is csökkentheti. A korán reggel szedett termés húsa szilárdabb, mint a délutáni szüretből származóé. (A húskeménység gibberellinsavas vagy káliumos permetezéssel fokozható.) A cseresznye nem utóérő gyümölcs, ezért teljes érésben (vagy kicsivel előtte) kell szedni, emiatt nagyon fontos a termés gyors lehűtése 1-2 oC-ra, ami a hazai gyakorlatban nem minden esetben történik meg.

Észak-Amerikában és a fejlett cseresznyetermelő országokban kezd elterjedni a gyümölcs szedés utáni gyors lehűtése hideg levegővel, vagy alacsony hőmérsékletű vízpermettel.
Csomagoláskor a cseresznyét műanyag kosarakba rakják, és vékony, műanyag fóliával zárják le, ezáltal olyan légkör alakul ki a gyümölcs körül, hogy az 2-3 hétig (más források szerint akár 40 napig is) biztosan tárolható és szállítható hűtött térben.

Ilyen technológia alkalmazása mellett a cseresznye akár nagyobb távolságra is eljuttatható minőségromlás nélkül.

Termesztett cseresznyefajták és tulajdonságaik

Az ültetvények jelenlegi fajtaarányairól nem állnak rendelkezésre pontos statisztikai adatok.  Szakértők a „Germersdorfi óriás” arányát 20-30 % közé becsülik, 10-10 % között lehet
a „Bigarreau Burlat” és a „Van” aránya. A „Margit”, „Katalin”, „Linda” hármas aránya elérheti a 20-25 %-ot.

Az újabb hazai hibrid fajták (pl. a „Carmen”, „Vera”, „Rita”) és a külföldről behozott nagy gyümölcsű kanadai, amerikai, olasz fajták aránya az újabb telepítéseknek köszönhetően növekedést mutat. Cseresznye-nemesítéssel Magyarországon az Érdi Gyümölcs- és
Dísznövénytermesztési Kutató és Fejlesztő Kht. foglalkozik, a keresztezéses nemesítéssel előállított új hibridek között több ígéretes fajtajelölt van.

Magyarországon a cseresznyefajták érési ideje május harmadik dekádjától július közepéig tart. Jó áron értékesíteni az igen nagy méretű, 28-32 mmes, bordópiros, egyöntetű színű (nem
„térképes”), ropogós húsállományú fajtákat lehet. Szakértői becslések szerint a hazai termés 80 %-a nem ebbe a méretkategóriába, hanem a 24-26 mmes tartományba esik.

A termesztett korai cseresznyefajták gyümölcsminőségben a spanyol, török cseresznyékkel nem versenyképesek, mert húskeménységük nem megfelelő, pulton tarthatóságuk
ezért rövidebb.

Leváltásukra a „Rita” fajta lehet alkalmas, ami igen korai, középkemény húsú, középnagy, jó tápanyag- és vízellátottság mellett azonban nagy vagy igen nagy gyümölcsű lehet. Hibája, hogy repedésre hajlamos.

A „Ritá”-nál valamivel később érő új fajták a „Vera” és a „Carmen”. Mindkettő kemény húsú, de nem roppanós fajta, méretüknél fogva friss fogyasztásra és exportra is alkalmasak, gyenge vagy középerős növekedésűek, korán fordulnak termőre.

A „Vera” gondos növényvédelmet igényel, mert a levélbetegségekre (sztigmina, blumeriella) igen fogékony. A többi ismertetett fajtával szemben a „Vera”
öntermékeny.

A legelterjedtebb „Germersdorfi óriás” fajta, melynek csak klónjait termesztik, nagy és ropogós gyümölcsöt adó, edzett fajta. Hibája, hogy erős növekedése miatt intenzív művelésre nem alkalmas, és repedésre hajlamos. Leváltására a szintén kései érésű „Linda” és a „Katalin” fajták jöhetnek szóba, amelyek korán fordulnak termőre.

A „Linda” nagy gyümölcsű, kemény húsú, a „Katalin” igen nagy gyümölcsű, kemény húsú és ropogós fajta, ám levélbetegségre (blumeriella) érzékeny. Az új magyar fajták megfelelő kezelés mellett tolerálják a gyümölcsrepedést.

A „Van” fajtát egyrészt jellegtelen íze miatt porzófajtaként, másrészt szülőpartnerként használják a nemesítésben.

A „Szomolyai fekete” festőlevű, ipari feldolgozásra való. Globális cseresznyetermelés és
-kereskedelem

A FAO adatai szerint az utóbbi  években világszerte évente 1,8-2,2 millió tonna cseresznyét szüreteltek. A világ legjelentősebb cseresznyetermelő országának Törökország számít, ahol 2010-ben több mint 400  ezer tonna cseresznyét takarítottak be. Második helyen az  USA áll, kibocsátása 2009-ben már megközelítette Törökországét. A legnagyobb  európai termelők,  Olaszország és Spanyolország a negyedik és ötödik helyet foglalják el a világ termelésében, a két ország kibocsátása egyaránt 100-100 ezer tonna körül alakult 2010-ben.

A cseresznye termésátlaga Törökországban a 2008-2010. évek átlagában meghaladta a 10 tonnát hektáronként, de az USA-ban is megközelítette a 9 tonnát, Iránban a 8 tonnát. Európában ennél alacsonyabb hozamokat takarítottak be, Olaszországban valamivel több,
mint 4 tonnát, Spanyolországban 3,3 tonnát.

Magyarországon a cseresznye termésátlaga több év átlagában 5-6 t/ha közé tehető. Az intenzív ültetvények elvárható terméshozama az új telepítéseknél Magyarországon
10 tonna egy hektárra vetítve.

A cseresznye világkereskedelme 2001 és 2009 között több mint duplájára nőtt és 2009-ben már elérte a 300 ezer tonnát. A cseresznye exportja a termelés 14 %-át tette ki
2009-ben, és részaránya folyamatos növekedést mutat. A cseresznye a gyümölcsszezon elején érik, amikor még kevés konkurens gyümölcsfaj kapható, ebből adódóan az ára is
magas. A cseresznye a korszerű hűtési és csomagolási technológiának köszönhetően már nagyobb távolságra is szállítható.

A világ legfontosabb cseresznyeexportőrei 2009-ben az USA, Törökország, Spanyolország és Chile, importőrei Oroszország, Kanada és Németország voltak. Az USA főként Kanadába, míg Törökország Európába szállít.

Az EU-27 cseresznye-importja évente 120 ezer tonna, ennek kétharmada származik az EU tagállamaiból, egyharmada harmadik országokból. Az EU tag-államok fő beszállítója Törökország mellett Chile. Chile az egyetlen olyan déli féltekén található termelő, amely képes nagy mennyiségű cseresznyével ellátni az északi féltekét szezonon kívül, december
és január hónapokban, kiváló a klímája a cseresznye termesztésére, emellett elegendő földterület és öntözővíz áll a rendelkezésére.

Bár a déli félteke országai a cseresznye piacán teret nyertek, a gyümölcs fogyasztása a téli hónapokban inkább a magas jövedelmű országokban jellemző. Pl. az EU-27 esetében a téli import aránya az egyes években 5-10 % közötti a teljes (extra- és intra-EU) behozatalból, ami igen alacsonynak tekinthető.

Oroszország és Németország mellett jelentős európai cseresznyeimportőrök még Hollandia, Ausztria, az Egyesült Királyság, Olaszország és Belgium.

A cseresznye felhasználása és értékesítése Magyarországon

A cseresznye nagy részét – a meggytől eltérően – világszerte frissen fogyasztják. A cseresznye emellett a befőtt- és lékészítés, valamint a hűtőipar nyersanyaga. A cseresznyét cukrászipari célra, valamint cseresznyepálinka készítésére is felhasználják.

Magyarországon a feldolgozóipar felvásárlása cseresznyéből növekedést mutat. A betakarított termés 19 %-át, 2.100 tonnát a feldolgozóipar, ebből 1.400 tonnát a sűrítőüzemek
és pálinkafőzdék, 400-400 tonnát a konzerv- és a hűtőipar vásároltak fel 2009-ben. A feldolgozóipar felvásárlása 2010-ben a gyengébb termés ellenére is 1.400 tonnát ért el, ami a
betakarított termés 25 %-át tette ki.

A friss cseresznye hazai fogyasztása mérleg alapon számítva csak 0,5-0,6 kg/fő/év (2010-ben az alacsony termés miatt csak 0,3 kg/fő/év), kevesebb, mint a háztartásokban fogyasztott mennyiség (1-1,1 kg/fő/év). Ez arra utal, hogy a saját termelésű, kiskertekből származó fogyasztás – ami a háztartások fogyasztásának részét képezi – viszonylag nagy volumenű
lehet.Magyarország friss cseresznyéből nettó exportőr.

Az export 2009-ig növekvő tendenciát mutatott és 3,4 ezer tonnát ért el. A kivitel 2008 és 2010 között a termés 25-30 %-ára rúgott, ám 2011-ben már csak 2 ezer tonnával, 17 %-ot tett ki. A cseresznye fő felvevőpiacai sorrendben Oroszország, Németország és Ausztria (2. ábra).

A kivitel visszaesése a németországi, az ausztriai és a balti országok piacain következett be. Ebből is kitűnik, hogy a termésbiztonság javítása az önköltség csökkentése és a felvevőpiacok
megtartása érdekében döntő fontosságú.

Az új ültetvények termőrefordulásával a cseresznyéből rendelkezésre álló árualap több ezer tonnával nőhet a következő években.

Tekintve, hogy a világkereskedelem évről évre bővül, az export emelkedéséhez is kedvezőek a feltételek. Remélhetőleg a kínálat megugrása nem okoz piaci zavart, mert a kajszival, dióval ellentétben a cseresznye termékpályán nincs olyan szervezet, amely a piaci igényekből kiindulva koordinálná a termelés fejlesztését, a telepítésre kerülő fajtákat, a követendő termesztéstechnológiát, áruvá készítést.

E szempontból kedvező, hogy jelenleg alacsony a hazai fogyasztás szintje, ami kedvezőbb
fogyasztói árak esetén a szűk szezon ellenére is bővíthető lenne. Félő továbbá, hogy tőke hiányában nem valósultak meg az ültetvénytelepítéseket kiegészítő kárelhárítási technológiák (fagyvédelem, jégvédelem, esővédő fólia, öntözés), amelyek nélkül a piacvesztés mellett sokéves átlagban a bekerülési értékük akár többszörösét kitevő károk keletkezhetnek. Ezen technológiai elemek 2010-től már szerepelnek az ültetvénytelepítések támogatható beruházásai között.

Forrás: AKI

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja be e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (289) adalékanyag (3) agrárium (134) Agrármonitor (5) akciós újság (6) AKI (400) Aldi (4) alkohol (10) alma (58) AMI (41) Argentina (2) AT REL (32) Auchan (1) Ausztria (38) Ausztrália (3) bab (32) baromfi (85) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (25) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (3) bor (72) borjú (18) borsó (18) brokkoli (9) BSI (59) Bunge (1) burgonya (56) bárány (37) bébiétel (1) búza (48) büfé (1) cereália (1) Chile (1) cikória (1) convenience (1) Csehország (4) cseresznye (23) csirke (69) csokoládé (7) csomagolás (6) cukor (24) cukorka (3) cukorrépa (3) cékla (22) címke (5) Danone (1) decilisek (1) Destatis (6) dezodor (1) direkt marketing (1) divat (1) diétás (1) dió (36) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) Dánia (1) Dél-Afrika (2) e-szám (1) egres (8) eladáshely (1) előírás (16) energiaital (5) eper (27) EUFIC (14) Európai Unió (116) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felvásárlási ár (741) fenntartható fejlődés (2) fesztiválok (1) fiatalok (12) foglalkozás (1) fogyasztás (46) fogyasztói ár (35) fogyókúra (2) fokhagyma (36) Franciaország (6) friss húskészítmények (4) funkcionális élelmiszer (2) férfiak (1) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (57) galamb (3) gasztronómia (3) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (28) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyerekek (3) gyorsfagyasztott (3) gyártók (3) gyümölcs (64) gyümölcslé (12) görögdinnye (21) Görögország (1) HACCP (1) hal (7) hipermarket (2) Hollandia (3) honlap (1) hungarikum (1) Hungary-Meat (1) Hungrana (1) háztartási vegyiáru (1) háztartások (6) hús (11) húskészítmények (3) húsvét (4) IAASTD (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (2) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) jeges tea (1) joghurt (5) juh (32) jégkrém (10) jövedelem (3) kacsa (58) kajszibarack (16) kakas (21) kakaó (1) karalábé (31) karfiol (42) karácsony (4) kecske (10) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (17) keményítő (1) kenyér (10) kereskedelem (38) kereskedelmi márka (8) kereskedő (1) kertészet (2) kiadások (4) Kidcomm (1) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (33) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) KSH (1277) kukorica (55) KutatóCentrum (1) káposzta (44) kávé (7) Kärnten (2) képzés (2) készétel (1) kézműves (5) kínai kel (13) köles (2) környezetbarát (2) körte (43) közterület (1) közétkezés (1) külkereskedelem (22) Lekkerland (1) lekvár (1) lencse (15) Lengyelország (2) leves (1) liba (58) Lidl (4) liszt (4) logisztika (1) láncok (3) lángos (1) Ländle (1) (1) magyar (17) malac (8) malomipari termék (2) mandula (15) margarin (5) marha (39) marhahús (43) marketing (62) Masmi (1) megg (1) meggy (22) Merkur (2) Metro (1) mikulás (1) mobil telefon (1) mogyoró (13) mák (21) málna (13) márka (69) márkahűség (2) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) méh (2) méz (47) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (1) Nagybani Piac (5) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (3) nemzetközi (4) Nielsen (59) nrc (2) nyugdíjasok (2) nyúl (26) nápolyi (1) Németország (45) nők (5) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (2) online (2) Oroszország (11) OÉTI (3) padlizsán (9) paprika (48) paradicsom (48) paraj (1) parasztgazdaság (27) Penny Market (3) petrezselyem (22) pezsgő (1) piac (9) piackutatás (1) Pick (2) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (61) puszdeli (1) pálinka (1) Pápai Hús (1) pékség (1) péksütemény (8) pénzügy (5) póréhagyma (14) reggeli csemegék (2) reklám (4) rendezvény (6) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (25) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (7) Rondo (1) rozs (12) rágcsálnivaló (1) rövid ellátási lánc (32) sajt (17) saláta (25) sertés (80) sertéshús (39) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (1) Spanyolország (4) Spar (1) spenót (21) spárga (16) spárgatök (16) Steiermark (4) Sutterlüty (1) Svájc (2) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (15) szeder (5) Szilasfood (2) szilva (20) Szinapszis (1) Szlovákia (12) Szonda Ipsos (14) száraz tészta (2) színezék (1) szója (12) szőlő (20) sárgabarack (18) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (41) (1) sóska (17) sör (20) sütőipari termék (2) sűrített tej (1) tanulmány (15) tartósított élelmiszer (1) tea (3) tej (97) tejföl (3) tejpor (4) tejtermék (24) termelői piaci ár (293) Tesco (2) testsúly (1) testápoló (1) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (72) torma (18) tyúk (53) táplálkozás (16) tápérték (1) Tárki (1) tészta (2) tökmagolaj (1) túró (2) uborka (40) Ukrajna (3) vaj (4) vendéglátás (1) VHT (1) videó (33) világ (209) vonalkód (1) Voralberg (7) válság (7) vásárlás (39) Vásárlóerő Index (1) védjegy (1) víz (2) vörös káposzta (19) vöröshagyma (52) Wien (5) zab (3) zeller (30) zene (1) Zimbo (1) zsiradék (1) zsír (4) zöldbab (14) zöldborsó (18) zöldhagyma (19) zöldség (70) áfa (3) áfonya (3) állat (42) állateledel (4) ár (41) árak (5) árbevétel (27) árpa (14) ásványvíz (15) édesség (7) Édességgyártók Szövetsége (3) édesítőszer (2) éel (1) ÉFOSZ (1) élelmiszer (150) élelmiszer-biztonság (11) élelmiszeripar (1) Élelmiszerklub Alapítvány (3) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) öko (15) ökotermékek (2) Örményország (1) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) őszibarack (23)

Tudástár Archívum