Terméktanácsok


 Zöldség-Gyümölcs Terméktanács (FruitVeB) 

A FruitVeB - Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a magyar zöldség-gyümölcs ágazat országos hatáskörű szakmaközi szervezete, melynek főbb tevékenysége a következő:
  • Szakmai hátteret biztosít az ágazatot érintő kormányzati döntések előkészítéséhez.
  • Az Európai Unió által elismert szakmaközi szervezeti struktúrában végzi érdekegyeztető munkáját, amely átfogja nemcsak a friss, de a feldolgozóipari termékkört is. 
  • Segíti a termelői szervezetek (TÉSz-ek) működését, továbbfejlődését.
  • Szervezi a zöldség-gyümölcs ágazat közösségi marketingjét. 
  • Képviseli a magyar zöldség-gyümölcs ágazatot az EU zöldség-gyümölcs fórumain és kapcsolatokat épít a nemzetközi szakmai szervezetekkel. 
  • Tanácsadással, képzések szervezésével segíti a minőségbiztosítási rendszerek kiépítését, hazai elterjedését. 
  • Szakmai információkat nyújt a Zöldség-Gyümölcs PIAC című havi lapján és internetes oldalán keresztül a szervezet tagjai számára.
  • Piackutatást végez a piaci tendenciák és fejlesztési lehetőségek megismerésére
  • Házigazdája több nagy nemzetközi konferenciának.

Vetőmag Terméktanács (VSZT)

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) 1993-ban alakult meg. A Terméktanács fő feladatai közé tartozik többek között az ágazattal kapcsolatos javaslatok kidolgozása, információk szerzése, feldolgozása és ismertetése, valamint törvényben rögzített jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek betartása, betartatása. A VSZT feladata továbbá: a növénynemesítők, vetőmag-szaporítók, feldolgozók és forgalmazók termelési és piaci magatartásának országos szintű összehangolása, részvétele az államigazgatási szervek munkájában, döntés előkészítésekben, véleményezésben.

A VSZT non profit szervezet, melynek tagja lehet természetes és jogi személy is, aki a vetőmag termékpálya résztvevője. Tagságunk magában foglalja a világrészekben gondolkodó nemzetközi cégeket, mezőgazdasági nagyüzemeinket, az agrárkutatás, növénynemesítés intézményeit és jelentős számú magángazdaságot.


Magyar Húsiparosok Szövetsége

A Hússzövetség elsődleges célja tagjai sajátos érdekeinek kifejezésre és érvényre juttatása, másodlagosan gazdálkodásuk eredményességének elősegítése, versenyképességük, a követelményekhez való alkalmazkodásuk előmozdítása, a bel- és külpiaci feltételek kialakításában való közreműködés, a minőségi termelés támogatása, a tagjai részére gazdálkodásukat elősegítő információk biztosítása.

Célja továbbá a hasonló célú nemzetközi és más nemzeti szervezetekkel való kapcsolattartás, szakmai információ biztosításának szervezése, szükség szerinti szakmai tanácsadás. A vágási- és feldolgozási érdekek érvényesítése céljából egyrészt részt vesz, másrészt képviseleti feladatokat lát el az agrárpiaci rendtartás szervezeténél, a kamarákban, a terméktanácsokban, stb., továbbá részt vesz a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hús ágazatot érintő tevékenységében, kapcsolatot tart a vágóállat termelési-, feldolgozási és értékesítési tevékenységhez kapcsolódó más szervezetekkel és érdekképviseleti szervekkel.

A  Hússzövetség főbb feladatai:
  • A  Hússzövetség legfőbb feladata tagjai érdekeinek képviselete és azok kifejezésre juttatása, s ezen feladat megvalósításának a szervezet teljes  tevékenységében meg kell nyilvánulnia.  A tagok elvárásai alapján lássa el az ágazati érdekképviseletből adódó feladatokat.
  • Az alapítók sajátos érdekeinek megvalósítása érdekében részt vesz a húsipart közvetve, vagy közvetlenül érintő szabályozások, fejlesztési célok, előkészítésben, javaslatok kidolgozásában, tagjaival folytatott konzultációk alapján.
  • A vágóállat termelést és feldolgozást, valamint az értékesítést érintő kormányzati intézkedések tervezeteivel kapcsolatban az alapító érdekeinek megfelelően állást foglal. A rendelkezésre álló eszközökkel elősegíti tagjainak a piacgazdaság követelményeinek megfelelő működését.
  • Szakmai konzultációk szervezésével és egyéb más eszközök igénybevételével alakítson ki kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolatot a sertés-, a szarvasmarha- és juhtartókkal, valamint az e területen tevékenykedő kutatóintézetekkel.
  • A  Hússzövetség tagjai érdekeinek és igényeinek figyelembevételével működjön közre, nyújtson segítséget a szakképzéshez, a hazai és nemzetközi továbbképzéshez és tapasztalatcserék megszervezéséhez.
  • Az EU jogszabályai és szakmai ismeretanyaga alapján biztosítsa tagjai részére mindazokat az információkat, tájékoztatásokat, előírásokat, amelyek megvalósítása szükséges a hosszú távú, hatékony működéshez.
  • Dolgozza ki és folyamatosan működtesse a tagjai érdekeinek  megvalósítását elősegítő információs rendszert.
  • Lássa el mindazokat a feladatokat, melyeket az alapszabály a közgyűlés, illetve az Elnökség számára meghatároz.

Vágóállat- és Hús Terméktanács (VHT)

A Vágóállat- és Hús Terméktanács társadalmi szervezet, amely a vágósertés, vágómarha és vágóló termékpálya érdekegyeztető szervezete.





Kiemelt feladatai:
  • a termékpálya szereplői (az állattartók, a húsipar és a kereskedelem) érdekeinek összehangolása, az egymással ellentétes törekvések harmonizálása,
  • az ágazat érdekeinek belföldi és külföldi képviselete,
  • döntés előkészítés, jogszabály tervezetek előkészítése és véleményezése,
  • információgyűjtés (felvásárlás, feldolgozás, értékesítés),
  • Információtovábbítás a tagság és külső szervezetek felé,
  • minősítési adatbank működtetése,
  • minősítés és nyomonkövetés ellenőrzése,
  • belföldi és külföldi szakmai képzések és továbbképzések koordinációja, lebonyolítása,
  • szaktanácsadás a tagság részére,
  • hús és hústermék- fogyasztás ösztönzés közösségi marketing eszközökkel,
  • a VHT a termékpálya meghatározó érdekképviseleti és szakmai szervezeteinek is érdekegyeztető fóruma.
  • Rendszeres munkakapcsolatban áll a Magyar Parlament Mezőgazdasági Bizottságával, a  Vidékfejlesztési Minisztériummal és háttérintézményeivel, az Uniós és hazai szakigazgatás meghatározó intézményeivel, oktatási intézményekkel és társ-terméktanácsokkal,
  • A VHT-nak több, mint 800 állattartó, 47 húsfeldolgozó és 27 élőállat és húskereskedő tagja van,
  • Brüsszelben állandó képviseletet tart fenn, aki az Uniós bizottságok munkájában vesz részt.


Magyar Állattenyésztők Szövetsége

Alapítás éve: 1995
A szövetség a magyarországi állattenyésztő szövetségek, valamint ezekkel rokon jellegű tevékenységet folytató egyéb egyesületek (társadalmi szervezetek) országos szövetsége.

A szövetség célja: a magyar állattenyésztés társadalmi, gazdasági elismertségének fokozása, tradicionális értékeinek megőrzése, ápolása, az állattenyésztés ágazatpolitikai, fejlesztési, kutatási, szakképzési koncepcióinak előkészítésében, elfogadtatásában és végrehajtásában történő aktív közreműködés, az állattenyésztéssel foglalkozó szakemberek érdekeinek képviselete, tevékenységük, fellépésük összehangolása; az egységes tenyésztésszervezeti infrastruktúra kialakításának elősegítése; a nemzetközi állattenyésztési integrációba való bekapcsolódás, az állattenyésztés minőségi színvonalának javítása, az állattartás, állattenyésztés iránti érdeklődés felkeltése, a szakmai hozzáértés növelése, az egészségesebb étkezési és életmódbeli szokások terjesztése, az állatok és az emberek egészségének védelme, a környezet és természet, valamint az állatok kímélete és védelme.

A szövetség feladata, hogy:
a/ Növelje az állattenyésztés iránti érdeklődést, és a tenyésztői munka minőségét,
b/ Lássa el mindazokat a feladatokat, melyeket tagszervezetei meghatároznak, és amire az FVM jogszabályban felhatalmazza, megbízza,
c/ Hatékony információáramlást tegyen lehetővé a tenyésztők és állattartók számára,
d/ Működjön közre a főbb tenyésztési célkitűzések meghatározásában és megvalósításában a tagok igénye alapján;
e/ Működjön közre az állattenyésztés szakmai fejlesztésében, így
- az állattenyésztés céljait szolgáló intézmények, létesítmények létrehozásában,
- a szakirodalom és szaksajtó létrehozásában, terjesztésében,
- a tenyésztési, tartási, takarmányozási, forgalmazási információ szolgáltatás és szaktanácsadás terén,
- bemutatók, kiállítások, tenyészszemlék szervezése terén,
- a szakmai képzésben és továbbképzésben,
- az állattenyésztés propagandájában.
f/ Segítse elő a tagszervezetek tevékenységének összehangolását,
g/ Adjon teret az állattenyésztő tagszervezetek közös célkitűzéseinek
együttes megvalósítására,
h/ Képviselje a magyar állattenyésztést hazai és nemzetközi fórumokon, a minisztérium és hatóság előtt,
i/ Segítse elő a magyar állattenyésztők nemzetközi integrációkba való
bekapcsolódását,
j/ Támogassa és saját eszközeivel segítse az állatok, a természet, a környezet védelmét.
k/ Lássa el tagjai érdekvédelmét és érdekképviseletét
l/ Támogassa az állattenyésztési kultúra és a hagyományok ápolását
m/ Támogassa tagjait anyagi eszközökkel is a szervezetek megerősítése érdekében.


Vadgazdasági Terméktanács 

A Vadgazdasági Terméktanács célja, hogy a magyar vadgazdálkodók, feldolgozók és értékesítők érdekeit képviselje, tevékenységét összehangolja, problémáikat feltárja, kezdeményezze azok megoldását és piaci információkat juttasson el a tagjaihoz. A szervezet tagjai erdőgazdasági részvénytársaságok, vadfeldolgozók , magánerdő-gazdálkodók, vadászatszervezéssel is foglalkozó erdőgazdaságok, más egyéb szervezetek, két szekcióban végzi tevékenységét, 2004 óta tagja a EPGA-nak (Eoropean Poultrix and Game Association).

Piaci körülmények között egységes képviseletet nyújtunk tagjainknak, egyetlen intézményként az ágazat teljes vertikumát átfogó felelősségérzettel igyekszünk összehangolni a hozzánk csatlakozó szervezetek munkáját — a vadgazdálkodástól, -tenyésztéstől, -tartástól a vadhúsfeldolgozáson, az állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági előírások betartatásán keresztül a kereskedelemig, értékesítésig — és közvetítünk számukra piaci ismereteket, nyújtunk különféle támogatásokat (pályázati lehetőségek feltárása, érdekképviselet).

Tagjaink a hazai és a nemzetközi pályázatokat rajtunk keresztül ismerik meg, nyújtják be és mi szakszerűséget, jogi biztonságot teremtve ellenőrizzük azok végrehajtását. Részt veszünk az Országos Vadgazdálkodási Tanács munkájában. A jogszabályalkotási rendszer aktív közreműködői vagyunk, hallatjuk hangunkat a törvényelőkészítésban, rendeletek és utasítások kidolgozásában, azok bevezetésében, értelmezésében és magyarázatában, betartásuk garantálásában.

Tej Terméktanács

A Tej Terméktanács 1992-ben alakult  a tagok önszerveződésével, azóta is a tej termékpálya szereplőinek érdekegyeztető fórumaként folytatja tevékenységét, mint önálló jogi személyiségű non profit társadalmi szervezet.

A Tej Terméktanács célja a tej-tejtermékpiac összehangolása a tejvertikum tagjai (tejtermelők, tejfeldolgozók, kereskedők, tejgyűjtők, fogyasztók) által a piacgazdaság és az Európai Uniós szabályozás feltételei között.
A jogszabályok keretei között együttműködik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes szervezeti egységeivel, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal, valamint más, a tejvertikum irányításában, érdekképviseletében résztvevő szervekkel. A Tej, Tejtermék Termékpálya Bizottságban képviselik az ágazat érdekeit.
Az ágazaton belül a Terméktanács tejkvóta alapon 75 %-os, míg a felvásárolt tej vonatkozásában 90 %-os lefedettséggel rendelkezik.
A Terméktanácsnak közel 7000 tejtermelő, 38 tejfeldolgozó és 7 kereskedő tagja van.
Kiemelt feladatai:
  • döntés előkészítés, jogszabály tervezet véleményezése,
  • a tejkvótával kapcsolatos, az ágazat strukturális váltását elősegítő piacszabályozás,
  • információgyűjtés (felvásárlás, feldolgozás, értékesítés) EU döntések és ezek továbbítása a tagság és külső szervezet felé,
  • minőségbiztosítás, termékvédelem, az ehhez szükséges monitoring vizsgálati rendszer működtetésével,
  • szaktanácsadás a tagság részére,
  • iskolatej koordináció és a tejfogyasztás élettani hatásait bemutató iskolai edukációs program biztosítása,
  • tej- és tejtermék- fogyasztás ösztönzés közösségi marketing eszközökkel.


A Szövetség célja, alapelvei:
A sörgyártók szakmai összefogása, szakmai érdekeinek képviselete, a tisztességes és szabadverseny támogatása, a sör, különösen a hazai gyártású sörök hírnevének megtartása, gyarapítása. A Szövetség tevékenysége nem irányul a tagjai között olyan megállapodás, összehangolt magatartás megteremtésére, valamint a Szövetség nem hoz olyan döntést, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.
A Szövetség feladatai
  • A Szövetség ellátja tagjainak szakmai képviseletét a kormányszervek, egyéb országos hatáskörű és nemzetközi intézmények előtt.
  • Mint söripari szakmai szervezet, tagjainak igénye szerint észrevételeket, javaslatokat tesz az egész szakmát érintő kérdésekben az illetékes intézmények felé.
  • Folyamatos kapcsolatot tart a jogszabályokat alkotó szervezetekkel, hogy a készülő módosításokban és az új jogszabályokban a söripar érdekeit figyelembe vegyék.
  • Nyomon követi a megjelenő, az ipart érintő új törvényeket, rendeleteket, és azok módosításait, ezekkel kapcsolatban a tagokat tájékoztatja, hogy a szükséges lépéseket megtehessék.
  • Figyelemmel kíséri a hazai és külföldi sörtermelést, értékesítést, piaci szabályozást, és azokról adatokat gyűjt és tájékoztatást ad tagjainak, a tagok az Elnökség által meghatározott gyakorisággal szolgáltatott termelési adatait összesíti és azt a tagoknak az Elnökség által meghatározott gyakorisággal és tartalommal megküldi.
  • A Szövetség fórumot biztosít a tagjai által felvetett valamennyi kérdés megvitatására.
  • A Szövetség - az Elnökség döntése alapján - kapcsolatot tart érdekvédelmi és egyes civil szerveződésekkel.
  • Észrevételeket fűz a fogyasztók széles tömegét érintő kormányzati és hatósági bejelentésekhez, javaslatokhoz. A Szövetség különös figyelmet fordít arra, hogy hasznos kapcsolat alakuljon ki a mindenkori fogyasztói érdekképviseletekkel és a sörfogyasztók szervezeteivel.
  • Tevékenységéről tájékoztatja tagjait, a tagok által a gazdasági év lezárása után a Szövetség rendelkezésére bocsátott adatok alapján éves beszámolót készít, melyben az ipar egészére vonatkozó legfontosabb adatokat összefoglalja, és ezt nyilvánosságra hozza.
  • Kapcsolatot tart a sajtó képviselőivel, azzal a céllal, hogy a nagyközönség is megismerje a söripar eredményeit és gondjait, és javítsa a sör és a söripar imázsát.
  • Az Elnökség döntése alapján részt vesz a hazai és nemzetközi szakmai rendezvények szervezésében, külföldi konferenciákon, kiállításokon, vásárokon való részvétel érdekében javaslatokat tesz.
  • Feladatainak végrehajtása érdekében Elnökséget, Elnököt, ügyvezető igazgatót, titkárt választ, valamint állandó és ad hoc szakbizottságokat hoz létre és működtet.
  • Etikai kódexeket alkot, amelyek a tagokra nézve kötelező magatartási szabályokat tartalmaznak, azok betartását ellenőrzi, megsértésüket szankcionálja. A kódexek jelen Alapszabály mellékletét képezik.

Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács

A Magyar Szeszipari Szövetség célja a szeszipari ágazathoz tartozó termelők, feldolgozók és forgalmazók gazdasági és szakmai érdekeinek érvényre juttatása, az ágazat anyagi és szellemi potenciáljának fejlesztése, a bel- és külpiaci igényekhez igazodó tevékenységük összehangolása és együttműködésük, szakmai érdekképviseletük feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében a Szövetség gazdálkodó szervezetekből, valamint kisebb gazdasági súlyú piaci szereplőket tömörítő szövetségekből áll.



Nyúl Terméktanács


A Nyúl Terméktanács az ágazati termékpálya valamennyi funkcionális szereplőjének - termelőknek, feldolgozóknak, kereskedőknek, fogyasztói képviseletnek - országos hatáskörű szakmai érdekvédelmi, non-profit alapon működő szervezete.

Az 1994-ben alakult szervezetünk fő feladata a nyúl termékpiac, a termelés, a feldolgozás, a kereskedelem és a fogyasztás összhangjának megteremtése. Célja, joga és kötelessége az ágazatot érintő hatósági döntések előkészítésében való részvétel, az ágazatot érintő, előkészített döntések véleményezése.

Feladata a kül- és belpiaci folyamatok figyelemmel kísérése, a lényeges információk eljuttatása az érintett szereplőknek. Fontos szerepe van az ágazati szintű marketing tevékenység tervezésében, szervezésében és kivitelezésében.

Biztosítja az ágazat érintett szereplői részére a támogatási pályázatokkal kapcsolatos adminisztrációs feladatok jogszabályban rögzített módon való ellátását.


Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség

A Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség a zöldség és gyümölcs feldolgozásban, a fagyasztott és konzerv félkész-, késztermékek gyártásában és mindezek kereskedelmében résztvevő társaságok és vállalkozások, valamint nem utolsósorban az élelmiszertudomány területén oktató, alkotó és kutató tevékenységet folytató intézmények önkéntes civil szervezete.

A Szövetséget 24 cég alapította 1998-ban. Jelenleg 38 tagja van, amelyek a tevékenységi körhöz tartozó cégek árutermelésének 90%-át reprezentálják. A hagyományos nagy volumenű gyártást folytató hűtő- és konzervipari vállalatok, a kis és közép (családi) vállalkozások mellett több külföldi tulajdonba lévő multinacionális vállalat is tagja a szervezetnek.

A Magyar Hűtő-és Konzervipari Szövetség feladatai:
  1. Közreműködik a szabványok szakmai előírások összeállításában, a jogi minőségvédelmi ügyek szakmai tárcák keretein belül történő intézésében, ezen ügyekben történő szakmai vélemény kialakításában, érvényre juttatásában.
  2. Figyelemmel kíséri a márka, az eredetvédelem, az iparjogvédelem érvényesülését, kidolgozza a szempontokat és elősegíti a hatékony és egységes elvek alapján történő fellépést a jogsértőkkel szemben.
  3. Információszolgáltatással segíti tagjait az egységes európai piac követelmények, jogszabályok megismerésében.
  4. Szakmai konferenciák, termékbemutatók lehetőségeinek megszervezésével összehangolja a szakma kereskedelem-fejlesztését, javaslatokat dolgoz ki és közreműködik a bel- és külföldi kollektív marketing koncepció kialakításában.
  5. Gazdasági elemző tevékenysége során figyelemmel kíséri az ágazat gazdasági folyamatait, azokat elemzi és ennek alapján javaslatokat dolgoz ki és terjeszt elő a szakmai és kormányzati szintű intézkedések megteremtése érdekében.
  6. Véleményezi szakértői útján a szakmát érintő gazdasági, műszaki fejlesztési, környezetvédelmi koncepciókat, jogszabályok tervezeteit, ennek során a Szövetségbe tömörült tagok érdekeit képviseli.
  7. Részt vesz a nemzetközi szakmai szervezetek, szövetségek munkájában, e tevékenység keretében folyó munkáról a tagokat folyamatosan tájékoztatja.
  8. Tagjai javára és érdekében tanácsadással segítséget nyújt, illetve fellép a tisztességtelen piaci magatartás, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre utaló tevékenység, a monopolhelyzet kialakulása ellen.
  9. Feladatainak eredményes ellátása érdekében - másodlagos jelleggel - vállalkozói tevékenységet folytathat, társaságot alapíthat és/vagy társaságba tagként beléphet, alapítványt hozat létre.


 Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség

1991. április 25-én 55 juhtenyésztő részvételével alakult meg Üllőn a Juh Törzstenyésztők Országos Egyesülete. Az új szervezet fő feladata a törzskönyvezési munka újraszervezése, az állományok és azok tenyésztési dokumentumainak megmentése és egy új tenyésztési rendszer kialakítása  volt. 1992. május 14-től Magyar Juhtenyésztők és Juhtenyésztő Egyesületek Szövetsége, majd 1996-tól Magyar Juhtenyésztők és Juhtenyésztő Szervezetek Szövetsége néven (rövidített néven Magyar Juhtenyésztő Szövetség) működött tovább a szervezet. A tenyésztőszervezeti elismerést 1995. július 3-án kapta meg a Szövetség, az Állattenyésztési Törvény és annak végrehajtási rendeletei alapján elkészített tenyésztési programjának, elfogadásával.

Az elmúlt években teljesen új típusú és struktúrájú törzskönyvezési és nyilvántartási rendszert alakítottak ki, mely megfelel a nemzetközi és EU előírásoknak is. A tenyésztés alapja a fajtatiszta tenyésztés lett (a megelőző évtizedek keresztezési hulláma után), melyből kiindulva természetesen tervszerű végtermék-előállító keresztezési programok bevezetése ajánlott.

A Szövetség 1995. óta nemcsak a törzskönyvezéssel és teljesítményvizsgálatok végzésével foglalkozik, hanem a juhtenyésztési támogatások kapcsán 1995. óta közreműködött a támogatásban részesült juhállományok egyedi nyilvántartásában, jelölésében. A 29/2000. (VI.9.) sz. FVM rendelet alapján 2001-től az összes 6 hónaposnál idősebb juhot a Magyar Juhtenyésztő Szövetség munkatársai jelölik és gondoskodnak az állatok központi egyedi nyilvántartásáról. A 47/2005. (V.23.) majd a 182/2009. (XII.30.) FVM rendelet előírásai alapján a szövetség közreműködik a nyilvántartáshoz és jelöléshez szükséges eszközök, nyomtatványok biztosításában, az éves állományleltárok végzésében és a nyilvántartással kapcsolatos adatbázis kezelésében.



Konzervuborka Termesztők, Forgalmazók és Feldolgozók Országos Szövetsége
9225 Dunakiliti, Gyümölcsös u. 67.
Lengyel Ferenc elnök (20/9553-543)
Radák Kornélia titkár (20/4490-691)
Fax: 96/671-202 e-mail:ferenc.lengyel@dkkonzervuzem.hu

Juh Terméktanács
Várpalota, 8100, Veszprémi út 7.
Bátor Árpád elnök,
Rádli József ügyvezetı (20/203-5221)
Tel: 06-88-592-800
Fax: 06-88-592-891
e-mail:juhtermektanacs@invitel.hu

Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége
Elnök: Tornai Tamás / Tornai Pincészet - Somló
Tel: 424-2510
e-mail: ttornai@somlo.hu
Oláh László ügyvezetı igazgató
1222 Budapest, Háros u. 2-6. (borítékra ráírni: TÖRLEY)
Telefon: 3126-262 Telefax: 312-6245
E-mail: hungarian.wine@t-online.hu

Magyar Tartósítóipari Szövetség
Dr. Szórádi Sándor elnök (Budapest Investment Zrt)
1037 Budapest, Seregély u. 17.
Telefon: 250-4349, 368-4652 Telefax: 368-4644
E-mail: szoradis@axelero.hu


Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

Az összes Hegyközségi Tanács elnöke és azok egy-egy további képviselője valamint a főtitkár alkotja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát. E testület képviseli a hazai borgazdaság érdekeit és koordinálja a borvidékek szakmai és gazdasági érdekeit.

Az ágazat oktatási és kutatási intézményei valamint az állami közigazgatás és az ágazat számos szervezetének képviselői részt vesznek a Nemzeti Tanács és a Hegyközségi Tanácsok munkájában, ők azonban csak tanácskozási joggal rendelkeznek.
A hegyközségi rendszer alapjában véve önellátó: fő anyagi forrását a tagok befizetései jelentik. Ezt egészíti ki az állami támogatás, hiszen a hegyközségek olyan igazgatási feladatokat is ellátnak, amelyeket korábban állami szervek (például önkormányzatok és földművelésügyi hivatalok) végeztek.

Feladatok:
  • A szervezet egyik legfontosabb feladata az eredetvédelem biztosítása. Ennek érdekében szabályozza és ellenőrzi a telepítést a termőhelyet, a fajtát és más specifikus előírásokat illetően. A hegyközségi szabályok készítése és azok végrehajtásának ellenőrzése által a szőlőtermesztés, a borászat és részben a kereskedelem azon elemeit szabályozza, amelyek legfontosabbak és legnagyobb hatással vannak a minőségre. A hegybíró adja ki a származási igazolást minden egyes megtermelt szőlőmennyiségre, amely alapján aztán a bor eredete is ellenőrizhető.
  • A termelők termelésüket és készletüket a hegyközségeknek kötelesek jelenteni, amelyek az adatokat elektronikusan dolgozzák fel.
  • A hegyközségek másik fontos tevékenységi köre az arculat kialakítására, vagy - ahol ez már létezik - annak védelmére irányul.
  • A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egyben terméktanács is, vagyis a kormányzat partnere az ágazat szabályozásával, az arra vonatkozó piaci intézkedésekkel vagy egyéb témákkal kapcsolatos kérdések megvitatásában.


Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége
Dr. Lakatos Zoltán elnök
fax: 52/ 457-001
Tel: 52/410-182
e-mail: hgabvez@t-online.hu
Pótsa Zsófia fıtitkár
1054 Budapest, Alkotmány u. 16.
Telefon: 2695-716 Telefax: 2695-261
E-mail: gabonaszov@mail.datanet.hu


Magyar Pékszövetség
Werli József szakmai titkár
1117 Budapest, Dombóvári út 5-7.
Levelezési cím: 1519 Budapest, Pf. 315.
Telefon: 2043-809 Telefax: 2043-809
E-mail: pekszovetseg@t-online.hu



Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetség


Új stratégiát fogadott el és nevet is változtatott a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa. A Szövetség - tagjai érdekeit védve - továbbra is folytatja munkáját az ágazati ügyek hazai és nemzetközi képviseletében, de tevékenységében nagyobb súlyt kap a természetes vízi halfogás és annak fenntarthatósága. Szakmai közösségként segíti tagjait eligazodni a halászat és a horgászat legfontosabb gazdálkodási, környezeti és társadalmi kérdésében.

A Szövetség dinnyési Ivadéknevelő Tógazdasága saját tenyésztésű, genetikailag ellenőrzött tükrös és pikkelyes ponty, valamint növényevő halfajok és ragadozó halak ivadék korosztályait ajánlja tógazdaságok, horgászvizek és természetes vizek népesítéséhez.

A Szövetség tagja lehet minden halászati tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete. A Szövetség hívja és várja soraiba a horgász-halász vízkezelőket és a természetes vízi halfogásban érdekelt más szervezeteket is.


Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa (Haltermosz)


A Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa a magyar halászat ágazati, szakmai érdekképviseleti szervezete, a tagok gazdasági és társadalmi érdekeinek védelmére és képviseletére hivatott társadalmi szervezet, valamint minisztériumi elismerés szerint működő elismert pontytenyésztő szervezet illetve a Halászati Terméktanács jogutóda. Működése az ország egész területére kiterjed.

A Haltermosz fő feladata a tagok társadalmi és gazdasági érdekeinek képviselete és védelme, a tagokat érintő és/vagy a termékpályát befolyásoló állami és uniós eszközrendszer (jogszabályok, szabályok, árrendszer, adórendszer, export- és importszabályozás stb.) alakulásának figyelemmel kísérése, véleményezése és alkalmazásukra, módosításukra ill. megszüntetésükre vonatkozó javaslatok megfogalmazása.

A Haltermosz segíti a tagokat a halászati, gazdálkodási, marketing, környezetvédelmi, állategészségügyi, szervezési, pénzügyi és jogi kérdésekben, szervezi és koordinálja a tagok termelési és piaci tevékenységét.

Folyamatosan figyelemmel kíséri a termékpálya termékei iránti igényeket, a kereslet és kínálat változásait, s ezekbol piaci helyzetelemzéseket, továbbá prognózisokat készít, az adatvédelmi előírások betartásával adatokat gyűjt és szolgáltat, és részt vesz az agrárpiaci rendtartás működéséhez szükséges információs rendszerben. A különböző fajú és korosztályú halakra idényenként ajánlati árat dolgoz ki.

A Haltermosz segíti a tagok egymás közötti, valamint kívülállókkal való együttműködését, figyelemmel kíséri a halászati termékek kereskedelmét és a minőség védelme érdekében, együttműködik a fogyasztóvédelmi és állategészségügyi szervekkel.
A tagok érdekeit szolgáló műszaki tudományos, kutatási, oktatási, kúlturális, környezetvédelmi, sport, egészségügyi és szociális tevékenységet végez, valamint segíti a tagok ezirányú tevékenységét.
Képzési, továbbképzési, közösségi marketing és reklám tevékenységet végez, sajtótermékeket, szakkönyveket ad ki, internetes honlapot működtet.
Ezeken túlmenően nemzetközi kapcsolatokat tart fenn, valamint megbízás alapján képviseli tagjait az állami szerveknél folyó eljárásokban.
Pontytenyésztő szervezetként részt vesz a hazai tenyésztői munka szervezésében. Saját tulajdonában lévő tógazdasága, a Dinnyési Ivadéknevelő Tógazdaság.

Hagyma Terméktanács
6900 Makó, Návay Lajos tér 5-7. Pf.: 80.
Tisztviselő: Gazdag János elnök
Telefon: 62/212-865
Fax: 62/212-865
E-mail: hagymatanacs@vnet.hu

Gyógynövény Szövetség és Terméktanács


A Gyógynövény Szövetség 1992-ben alakult, 1996-ban kapta meg a Terméktanácsi kinevezést.

A szervezet célja a megnyilvánuló érdekek feltárása, egyeztetése és harmonizálása, a szakmai érdekek  megfogalmazása és összefogása a gyógynövény vertikum területén működő valamennyi gazdálkodó szervezet, valamint egyéb természetes jogi személy, illetve ezek szerveződései között, akik gyógynövény termesztéssel, gyűjtéssel, felvásárlással, feldolgozással és kereskedelemmel foglalkoznak, gyógynövényekből készített termékeket állítanak elő, illetve ezeket forgalmazzák, valamint magánszemélyek, egyetemi oktatók és szakemberek összefogása.

A GYSZT tagjai elismerik felelősségüket és kötelezettségüket az ágazat egyes tevékenységi köreinek etikus gyakorlásában, a gyógynövény ágazatban megvalósuló magas termelési és fogyasztási színvonalat biztosító kialakításában és megvalósításában, amelyek biztosítják a széles körű tájékoztatást és tükrözik a mezőgazdaság, valamint az ipar és kereskedelem szerepét az egészségügy rendszerében.


Országos Fűszerpaprika Terméktanács
6300 Kalocsa, Alkotmány u. 49.
Jaksa Lajos elnök
Tóthné Vargacz Edit irodavezetı
Tel/fax: 06-78-464-463
e-mail: paprika@mail.externet.hu


Éticsiga Terméktanács
2100 Gödöllő, Méhészet 2. Pf.: 134
Dr. Pacs István elnök (30/944-5534)
Tihanyi Istvánné titkár
Tel, fax: 28/419-405
e-mail: pacs@invitel.hu


Magyar Édességgyártók Szövetsége

A Magyar Édességgyártók Szövetsége 1992-ben alakult, a tagság szakmai-gazdasági érdekképviseletének ellátására. Alapvető célja azon édesipari vállalkozások közös érdekeinek érvényesítése, amelyek Magyarországon vagy Európai Unió valamely tagállamában gyártási tevékenységet folytatnak, és Magyarországon bejegyzett vállalkozások.

A Szövetség súlyponti célkitűzései:

1. Kapcsolattartás a hatóságokkal, társszervezetekkel
A Szövetség tagja az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének, a Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetségnek, az Önszabályozó Reklámtestületnek, a Cukor Terméktanácsnak, valamint az Európai Édességgyártók Szövetségének (CAOBISCO) így naprakész információkat kap az ipar helyzetéről mind nemzeti, mind nemzetközi szinten.

2. Egységes kommunikáció és összehangolt kapcsolattartás a médiával.
A minőségi csokoládégyártás iránt elkötelezett szervezetünk összehangolt médiatervnek megfelelően sajtótájékoztatókat tart a szezonális és általános fogyasztási szokásokról. A célkitűzéseknek megfelelően nyilatkozatokat tesz a médiában. Kiváló sajtókapcsolatokat ápol.

3. Információ biztosítása tagvállalatok részére
Tagvállalatai számára értesítéseket küld az iparágat érintő változásokról, hírekről, összefoglalók formájában tájékoztat.

4. A magyarországi édesipari termékgyártás tekintélyének megőrzése és erősítése. Egységes minőségpolitika kialakítása, minőségi színvonal tartása

5. Utánpótlásképzés támogatása
Pályázatok és társult képzések formájában biztosítja az édesipari szakemberek továbbképzését.


Cukor Terméktanács (CIE)


A Cukoripari Egyesülést (CIE) az alapító tagok 1992-ben hozták létre azzal az alapvető céllal, hogy tagjai között összehangoló és részükre érdekképviseleti tevékenységet végezzen.

A Cukoripari Egyesülés feladatai
  • cukoripari társaságok érdekeinek összehangolása;
  • cukoripar érdekképviselete hazai fórumokon és nemzetközi szervezetekben;
  • cukoriparon belüli és azon kívüli információáramlás biztosítása;
  • statisztikai adatfeldolgozás;
  • kapcsolattartás a döntés-előkészítő és kormányzati szervekkel, a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel és szövetségekkel;
  • a jogszabályalkotás és a gazdasági szabályozók alakulásának figyelemmel kísérése;
  • részvétel a hazai cukorpiaci rendtartás működtetésében, a cukorrépa-termesztők és a cukorgyártók közötti Szakmaközi Egyezmény kidolgozásában;
  • a Cukoripari Egyesülés, mint a Cukor Terméktanács titkársága hidat képez a cukorrépa-termesztők és a feldolgozók között;
  • az egyesülés tagja a brüsszeli székhelyű CEFS-nek (Cukorgyártók Európai Bizottsága), amelynek keretén belül 10 munkabizottság tevékenységében vesz részt;
  • az Egyesülés erőfeszítéseket tesz a CEFTA országok közötti együttműködés aktivizálása érdekében.

Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács (OBTT)

Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Önkéntesen létrehozott, képviseleti joggal rendelkező szervezet, céljait alapszabályban fogalmazta meg, s azok megvalósítása érdekében szervezi tevékenységét, biztosítja a demokratikus, önkormányzati elven történő működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését. A Terméktanácsot az FVM miniszter és az Agrárrendtartási Hivatal 1995. október 9-én elismerte.

A Terméktanács kihasznál minden olyan támogatási formát, amellyel a tagok érdekeit szolgálja, megélhetését, informáltságát segíti. Közreműködik a burgonya termékek piacra jutásában, az egyes burgonyafajták használati értékeinek megismertetésében, a vásárló lakosság információjának javításában. Bemutatókat, fajtakóstolóval egybekötött szakmai tanácskozásokat szervez, hírleveleiben minden szükséges és aktuális információt a tagság és a partnerek rendelkezésére bocsát.

Az Európai Unióban már évek óta egységes rendszer szerint csomagolják a különböző burgonyafajtákat, s az ún. „Burgonya ABC” megjelölést alkalmazzák a csomagoló-anyagokon. Kiadványainkban és hirdetéseinkben táblázat mutatja a legismertebb burgonyafajták besorolását és konyhai használati értékét. Sajnos ez a rendszer az ömlesztett burgonya árusításakor még nem tapasztalható. A csomagoláson megtalálható a fajtanév, a származási hely (magyar földben termett burgonya), a csomagolás helye (regisztrációs számmal) és a konyhai használhatóság. Amelyik csomagoláson valamelyik adat hiányzik, azt szabálytalanul forgalmazzák és nem biztos, hogy Magyarországról származik.

A Terméktanács minden évben a nyári hónapokban az ország több térségében fajtakóstolóval egybekötött fajtabemutatót szervez, melyek helyét, időpontját honlapunkon, hírleveleinkben, vagy az újságunkban megjelentetjük.

Baromfi Terméktanács

A magyar baromfi rendtartás egyik legfontosabb szervezete a 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács, amely a baromfitermékeket (tenyész- és szaporítóanyagot, vágóbaromfit, baromfihúst, az ebből készült továbbfeldolgozott áruféleségeket) termelő, feldolgozó és forgalmazó cégeket tömöríti.

A terméktanács közfeladatokat ellátó érdekegyeztető szervezet, tevékenysége kiterjed Magyarország egész területére.

A terméktanács feladatai:
  • Folyamatos adatgyűjtést végez a termelés és a piaci folyamatok területén, ezek feldolgozása után javaslatokat készít, döntéseket hoz.
  • Kapcsolatot tart a testület tagjaival (belső érdekképviselet), az élelmiszergazdaság más terméktanácsaival (ágazati érdekképviselet), valamint a fogyasztókat képviselő szervezetekkel, az Agrárpiaci Rendtartás Tárcaközi Bizottságában résztvevő minisztériumokkal és a nemzetközi szakmai szervezetekkel (külső érdekképviselet). Ellátja az említett szervezetek szakmai képviseletét és az érdekegyeztetési feladatokat.
A terméktanács tagjai közé tartoznak a baromfi tenyésztést, szaporítást, keltetést és feldolgozást végző szervezetek, valamint a vágott és továbbfeldolgozott baromfi termékek kis- és nagykereskedelmi, továbbá export és import forgalmazását végző kereskedő cégek, vállalatok, szövetkezetek és ezek szakmai szövetségei.

Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács

A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács 1993-ban alakult, 13 alapító taggal. A palackozással foglalkozó cégek mellett tagjaink közé tartozik a Szikvízkészítő Ipartestület, továbbá különböző, az ásványvíz-termeléshez, és fogyasztáshoz kapcsolódó szervezetek szakértői, így a FAO/WHO Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottságának az elnöke, az ásványvíz elismerését végző hatóság, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának (OGYFI) főigazgatója, a Fogyasztóvédelmi Egyesület alelnöke, mérnöki tanácsadó cégek szakértői.

A kifogástalan minőség biztosítása érdekében – a cégek saját minőségbiztosítási rendszerének működtetésén kívül – akkreditált laboratórium által végzett, monitoring rendszerű mikrobiológiai minőségellenőrzési tevékenységet folytatunk.

 A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács főbb céljai (kivonat az Alapszabályból):
  • az ágazathoz tartozó termelők, palackozók és forgalmazók gazdasági és szakmai érdekeinek érvényre juttatása,
  • az ágazat anyagi és szellemi potenciáljának fejlesztése,
  • a termékpálya valamennyi résztvevője termelési- és piaci magatartásának önszabályozása és összehangolása elősegítése,
  • a szabályozott piac kialakítása és az ahhoz igazodó verseny feltételeinek megteremtése,
  • a fogyasztók védelme,
  • valamint az államigazgatási szervek hatáskörébe tartozó, az ágazat szereplőit érintő döntések előkészítésében, véleményezésében való részvétel,
  • összességében a magyar ásványvíz minőségének védelme, elismertségének fokozása.
    • Tagjainknak szakmai tanácsokat adunk, véleményezzük címketerveiket, megfelelnek-e a vonatkozó rendeletek előírásainak, illetve etikai, reklámetikai szempontból kifogástalanok-e.
    • Etikai Bizottságunk gondoskodik tagjaink termelési- és piaci magatartásának önszabályozásáról, összehangolásáról, vitás esetekben véleményt nyilvánít, javaslatot ad.
    • A média minden formáját felhasználva rendszeresen tájékoztatjuk a fogyasztókat, az érdeklődőket a természetes ásványvíz egészségre kedvező tulajdonságairól, értékeiről, a fogyasztás mértékének alakulásáról.
    • Ahhoz, hogy az érdeklődők könnyen tájékoztatást kapjanak, honlapot működtetünk www.asvanyvizek.hu címmel, amelyet folyamatosan fejlesztünk, karbantartunk, állandó friss információkkal látunk el.
    • Előadásokat tartunk, részt veszünk a szakképzésben, oktatásban, szaktanácsokkal segítjük az egyetemi hallgatótat, diákokat az ásványvizekről szóló dolgozataik elkészítésében.
    • Részt veszünk az ásványvízzel kapcsolatos hazai és a nemzetközi jogalkotói munkában, rendeletek, útmutatók, jogszabály értelmezések készítésében.
    • Kapcsolatot tartunk a szabályozást, ellenőrzést végző minisztériumokkal, hatóságokkal, szakintézetekkel, szakmai információkkal látjuk el őket, rendszeres konzultációt folytatunk az új jogszabályok alkalmazásával kapcsolatosan.
    • Részt veszünk a nemzetközi ásványvíz szövetség (EFBW, European Federation of Bottled Water) munkájában. A tőlük kapott információkat, uniós termelési adatokat továbbítjuk tagjaink, és minden érdeklődő felé.
    • Negyedévenként összegyűjtjük tagjaink termelési adatait, amelyekből összesített statisztikai információkat készítünk számukra.


Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége
Dr. Miklósvári Géza elnök
FÁŐ Rt Pepsi Cola
1139 Budapest, Helsinki út 121-123.
Telefon: 467-1515
Mobil: 06/20/9447092
E-mail: geza.miklosvari@pepsiamericas.com
Kiss Gáborné titkár
1012 Budapest, Kuny Domokos u. l3-l5.
Telefon: 202-5586 Telefax: 355-5057
E-mail: : softdrink@efosz.hu

Pálinka Nemzeti Tanács

A Pálinka Nemzeti Tanács a pálinka-társadalom országos szakmai egyeztető fóruma. Közreműködik a Páinkatörvény* végrehajtásában, szakmai véleményt ad és javaslatokat tesz a Kormány részére a pálinkát érintő kérdésekben. Segíti továbbá a pálinka előállításának, származásának, minőségének és eredetvédelmének egységes szabályozását és az annak végrehajtásához fűződő közös magyar érdekek előmozdítását. Létrehozásáról a szakma kezdeményezésére megszületett Pálinkatörvény rendelkezik. A Tanács 13 tagját – amelyből tíz a szakmai szervezetek, kettő az agrárpolitikáért felelős miniszter, egy pedig az adópolitikáért felelős miniszter jelöltje – az agrárpolitikáért felelős miniszter 3 évre kéri fel. A Pálinka Nemzeti Tanács 2009. április 23-án alakult meg.

A Pálinka Nemzeti Tanács feladatai az alábbiak:
  • Kidolgozza a Nemzeti Pálinkastratégiát a pálinka, mint nemzeti kincs megóvása érdekében;
  • Kidolgozza az éves, illetve több éves pá­linkamarketing-tervet;
  • Fellép a kulturált pálinkafogyasztás érdekében, s részt vesz a kulturált alkoholfogyasztás elősegítésé­vel kapcsolatos társadalmi kommunikációs tevékenység kidolgozásában;
  • Véleményezi a pálinkával kapcsolatos jogszabályok tervezetét, elkészíti és közzéteszi a pálinkakészítésre, forgalma­zásra és ellenőrzésre vonatkozó szakmai ajánlásokat, illetve szakmai véleményt nyilvánít a pálinkák földrajzi árujelző oltalma iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárás­ban;
  • Elősegíti a tisztességes piaci magatartás és az ennek
  • megfelelő reklámtevékenység követelményeinek megvalósulását, ennek érdekében etikai kódexet bocsát ki, valamint együttműködik a közigazgatási szervekkel a feketegazdaság elleni küzdelemben;
  • A minőségvédelem érdekében összehangolja a pálin­kakészítők szakmai együttműködését, szakmai fórumokat szervez. A pálinka egységes minősítése és laboratóriumi vizs­gálata érdekében együttműködik a pálinkaellenőrző ható­sággal, valamint az érintettek kérelmére nyilvántartja és közzéteszi a pálinka érzékszervi bírálók névsorát;
  • Tájékoztatja az érintetteket a piaci és szakmai információkról és internetes oldalt működtet a fogyasztók és előállítók tájékoztatása érdekében.



Gyümölcstermesztők, termelési társulások, gyümölcstermesztéssel, feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. Alapján 1991. december 11-én elfogadott alapszabály szerint érdekképviseleti szervezetet hoztak létre, melyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 838 sorszám alatt nyilvántartásba vett.

A Szervezet céljai:
  • A gyümölcstermesztők szakmai és gazdasági érdekeinek feltárása, egyeztetése, védelme.
  • A tagság súlyának megfelelő képviselet elérése a kormányzati és más szervezetekkel történő tárgyalásokon, a térség gyümölcstermesztéssel és forgalmazással kapcsolatos döntéseket hozó fórumokon.
  • Elősegíti, hogy a gyümölcs ágazat piaci szereplői hozzájuthassanak minden olyan ismerethez, ami az ágazat eredményes működéséhez szükséges. Az eredményes működéshez szükséges alapelvek: a demokrácia és a piacgazdaság elveinek érvényesítése. a termelés és a piac átláthatóságának biztosítása, a környezetbarát termelési módszerek elterjesztése.
  • Segíti a gyümölcs termékpályán mozgó termelők, feldolgozók, kereskedők, fogyasztók közötti érdekek összhangjának megteremtését.
  • Gondoskodik a gyümölcstermesztés eredményességét elősegítő hazai és külföldi kutatási eredmények gyors elterjedéséről tagjai körében.
  • A szélsőséges termelési és piaci helyzetekből adódó konfliktusok megelőzése és kiküszöbölése.
  • A lakosság egészségesebb táplálkozásának elősegítése
A szervezet feladatai:

A Szakmaközi szervezet céljainak megvalósítása érdekében az érdekek feltárásához, közvetítéséhez, egyeztetéséhez, a szakmai ismeretterjesztéshez, az egészséges életmódra való neveléshez kapcsolódó feladatokat egyaránt ellát. Munkájának végzése során figyelembe veszi az Európai Unióban és Magyarországon érvényben lévő jogszabályokat, irányelveket.
  • Az árú jobb piacra jutásának érdekében segíti a termelői szervezetek megalakulását, a meglévők eredményesebb működését. Ajánlásokat tesz a piacnak jobban megfelelő, termékminőséget biztosító eljárások bevezetésére.
  • Segíti a piaci körülményeknek és a fogyasztók változó igényeinek megfelelő termék előállítását, az egészséges gyümölcs termesztését, ezzel a fogyasztás növelését.
  • Ösztönzi az integrált-, valamint az ökológiai termesztési módszerek elterjesztését.
  • A hatályos jogszabályi keretek között részt vesz – más szervezetekkel karöltve – a piac szabályozásában, eszközrendszerének kialakításában és működtetésében.
  • Képviselői útján részt vesz a Vidékfejlesztési Minisztérium gyümölcságazatot érintő és szabályozó tevékenységében. Véleményezi a gyümölcs termékpályát érintő intézkedéseket, beruházásokat. Figyelemmel kíséri a termékpályát befolyásoló eszközrendszert, javaslatot tesz a jogszabályok alkotására, módosítására, alkalmazására.
  • A tagok munkájának segítése érdekében szakmai információs rendszert működtet a piac átláthatóságának növelése érdekében.
  • Együttműködik a különböző tudományos és oktatási intézményekkel, szakmai egyesületekkel, csoportosulásokkal, szövetségekkel és kapcsolatot tart fenn a gyümölcstermeléssel, feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó hazai szervezetekkel.
  • Rendszeres tájékoztatást nyújt tagjai részére az új jogszabályokról, hatósági előírásokról. Figyelemmel kíséri a gazdasági szabályozás gyakorlati érvényesülését, és tapasztalatairól tájékoztatja a tagságot, az illetékes állami és társadalmi szervezeteket.
  • Szakmai továbbképzéseket szervez, igény szerint szaktanácsadási tevékenységet végez.
  • Elősegíti a korszerű, integrált gyümölcstermesztési, a bio- és egészséges termesztési technológiák valamint a környezet- és fogyasztóbarát termesztési technológiák elterjedését.
  • Javaslatot tesz az eredet megjelölésre, a földrajzi árujelzők védelmének biztosítására.
  • Segíti a tájékoztató kiadványok megjelenését piaci helyzetelemzés, készletgazdálkodás, agrárkereskedelmi szabályok, integrált termelés feltételei, stb. kiemelt területekkel

Terméktanácsok Szövetsége

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja be e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (243) adalékanyag (3) agrárium (133) Agrármonitor (5) akciós újság (6) AKI (387) Aldi (4) alkohol (10) alma (56) AMI (41) Argentina (2) Auchan (1) Ausztria (7) Ausztrália (3) bab (32) baromfi (84) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (23) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (3) bor (69) borjú (18) borsó (18) brokkoli (9) BSI (59) Bunge (1) burgonya (56) bárány (37) bébiétel (1) búza (46) büfé (1) cereália (1) Chile (1) cikória (1) convenience (1) Csehország (4) cseresznye (23) csirke (69) csokoládé (7) csomagolás (6) cukor (23) cukorka (3) cukorrépa (2) cékla (22) címke (5) Danone (1) decilisek (1) Destatis (6) dezodor (1) direkt marketing (1) divat (1) diétás (1) dió (35) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) Dánia (1) Dél-Afrika (2) e-szám (1) egres (8) eladáshely (1) előírás (16) energiaital (5) eper (27) EUFIC (14) Európai Unió (115) fagylalt (3) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felvásárlási ár (741) fenntartható fejlődés (2) fesztiválok (1) fiatalok (12) foglalkozás (1) fogyasztás (46) fogyasztói ár (35) fogyókúra (2) fokhagyma (36) Franciaország (6) friss húskészítmények (4) funkcionális élelmiszer (2) férfiak (1) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (56) galamb (3) gasztronómia (3) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (27) GVH (3) gyerekek (3) gyorsfagyasztott (3) gyártók (3) gyümölcs (61) gyümölcslé (12) görögdinnye (21) Görögország (1) HACCP (1) hal (7) hipermarket (2) Hollandia (3) honlap (1) hungarikum (1) Hungary-Meat (1) Hungrana (1) háztartási vegyiáru (1) háztartások (6) hús (11) húskészítmények (3) húsvét (4) IAASTD (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (2) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) jeges tea (1) joghurt (5) juh (32) jégkrém (10) jövedelem (3) kacsa (58) kajszibarack (16) kakas (21) kakaó (1) karalábé (31) karfiol (42) karácsony (4) kecske (10) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (17) keményítő (1) kenyér (9) kereskedelem (27) kereskedelmi márka (8) kereskedő (1) kiadások (4) Kidcomm (1) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (3) kommunikáció (1) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) KSH (1275) kukorica (54) KutatóCentrum (1) káposzta (44) kávé (7) képzés (2) készétel (1) kínai kel (13) köles (2) környezetbarát (2) körte (43) közterület (1) közétkezés (1) külkereskedelem (22) Lekkerland (1) lekvár (1) lencse (15) Lengyelország (2) leves (1) liba (58) Lidl (4) liszt (4) logisztika (1) láncok (3) lángos (1) (1) magyar (17) malac (8) malomipari termék (2) mandula (15) margarin (5) marha (37) marhahús (42) marketing (60) Masmi (1) megg (1) meggy (22) Metro (1) mikulás (1) mobil telefon (1) mogyoró (13) mák (21) málna (13) márka (68) márkahűség (2) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) méh (2) méz (47) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (1) Nagybani Piac (5) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (3) nemzetközi (4) Nielsen (59) nrc (2) nyugdíjasok (2) nyúl (26) nápolyi (1) Németország (45) nők (5) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (2) online (2) Oroszország (11) OÉTI (3) padlizsán (9) paprika (48) paradicsom (47) paraj (1) Penny Market (3) petrezselyem (22) pezsgő (1) piac (1) piackutatás (1) Pick (2) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (60) puszdeli (1) pálinka (1) Pápai Hús (1) péksütemény (7) pénzügy (5) póréhagyma (14) reggeli csemegék (2) reklám (4) rendezvény (5) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (25) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (7) Rondo (1) rozs (12) rágcsálnivaló (1) sajt (17) saláta (25) sertés (80) sertéshús (38) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Spanyolország (4) Spar (1) spenót (21) spárga (16) spárgatök (16) Svájc (2) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (15) szeder (5) Szilasfood (2) szilva (20) Szinapszis (1) Szlovákia (12) Szonda Ipsos (14) száraz tészta (2) színezék (1) szója (12) szőlő (20) sárgabarack (18) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (41) (1) sóska (17) sör (20) sütőipari termék (2) sűrített tej (1) tanulmány (15) tartósított élelmiszer (1) tea (3) tej (95) tejföl (3) tejpor (4) tejtermék (24) termelői piaci ár (293) Tesco (2) testsúly (1) testápoló (1) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (71) torma (18) tyúk (53) táplálkozás (16) tápérték (1) Tárki (1) tészta (2) túró (2) uborka (40) Ukrajna (3) vaj (4) vendéglátás (1) VHT (1) videó (33) világ (197) vonalkód (1) válság (7) vásárlás (35) Vásárlóerő Index (1) védjegy (1) víz (2) vörös káposzta (19) vöröshagyma (52) zab (3) zeller (30) zene (1) Zimbo (1) zsiradék (1) zsír (4) zöldbab (14) zöldborsó (18) zöldhagyma (19) zöldség (65) áfa (3) áfonya (3) állat (42) állateledel (4) ár (41) árak (5) árbevétel (27) árpa (14) ásványvíz (15) édesség (7) Édességgyártók Szövetsége (3) édesítőszer (2) éel (1) ÉFOSZ (1) élelmiszer (120) élelmiszer-biztonság (11) élelmiszeripar (1) Élelmiszerklub Alapítvány (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) öko (15) ökotermékek (2) Örményország (1) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) őszibarack (23)

Tudástár Archívum